Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 5. szám - Ipari betegségek és az angol balesetkártalanitási törvény módositása
5. sz. kártérítés, melynek nagyságát, — egyezség hiányában — a jelen törvény alapján szervezett választott bíróság állapítja meg ; EL. ha a betegség oly természetű, hogy az fokozatosan halad előre (to be contracted by a gradual process), minden egyes munkaadó, a ki az emiitett tizenkét hónap alatt a munkást oly munkával foglalkoztatta, mely a betegséget előidézte, köteles azon munkaadónak, kitől a kártérítés behajtatott, hozzájárulást fizetni, melynek nagyságát — egyezség hiányában — a kártérítés összegének megállapítására a jelen törvény alapján szervezett választott bíróság határozza meg. d) A kártérítés nagysága azon munkabér arányában állapítandó meg, melyet a munkás annál a munkaadónál megkeresett, kinek szolgálatában megbetegedése, illetőleg a munkától való eltiltása időpontjában, vagy ezt közvetlenül megelőzőleg állott. Ha azonban a mukás ezen időpontban munkanólkül van, ugy azon §. akként alkalmazandó, mintha még mindig azon munkaadó szolgálatában állana, ki a kártalanítás fizetésére köteles. e) A munkaadót a jelen § alapján szavatosság terheli arra való tekintet nélkül, hogy az általa foglalkoztatott munkások száma ötnél kevesebb vagy több. f) A jelen törvény azon rendelkezése, mely a munkást arra kötelezi, hogy a kártalanítás nagyságának megállapítása előtt magát a munkaadó részéről kijelölt s díjazott gyakorló orvos vizsgálatának alávesse, a jelen §. eseteiben nem nyer alkalmazást. g) A keresetkóptelenség beállásáról, illetőleg a a munkától való felfügesztésről azon munkaadó értesítendő, a kin a kártalanítás behajtható, még az esetben is, ha a munkás munkáját önként hagyta oda. 2. Ha a munkás a munképtelenség beállásának vagy munkától való eltiltásának időpontjában a jelen törvényhez csatolt harmadik függelék második rovatában említett gyári eljárások valamelyikére volt alkalmazva, s ha a beállott betegség,- megfelel azon betegségnek, mely a gyári eljárás leírásával szemben ezen függelék első rovata alatt meg van nevezve, ugy ez esetben a beállott betegségről az vélelmezendő, hogy azt ezen foglalkozás természete idézte elő, hacsak a munkaadó az ellenkezőt be nem bizonyítja. 3. Az államtitkár a felügyelő orvosok kötelezettségeit s díjazását a jelen szakasz alapján teljesítendő orvosi vizsgálatok s kiállítandó bizonylatok tekintetében rendelti uton szabályozhatja. 4. A jelen szakasz alkalmazása szempontjából a munkaképtelenség időpontjának az orvosi bizonylat keltének napja tekintendő, vagy ha a munkás elhal, a nélkül, hogy ily bizonylatot, szerzett volna, az elhalálozás napja. 5. Ily esetekben egy orvosi véleményező bizottság az államtitkár által megállapítandó feltételek mellett gyakorolja azon jogokat s teljesiti azokat a kötelezettségeket, a melyek a jelen törvény alapján a felügyelő orvost megilletik, illetőleg terhelik, mihez képest ily esetekben a jelen §. határozmányai megfelelően értelmezendők. 6. Az államtitkár a jelen törvények egyéb betegségekre vagy egyéb gyári eljárásokra való kiterjesztése iránt ideiglenes rendeleteket bocsáthat ki. Ily rendelet mindaddig semmi tekintetben joghatálylyal nem bir, inig azt a parlament meg nem erősítette. Ha pedig az alatt, mig a megerősitós iránt intézkedő törvényjavaslat a parlament valamelyik házában tárgyalás alatt áll, az államtitkár rendelete ellen kórvény érkezik be, ugy ez esetben a törvényjavaslat egy választott bizottság elé utasítandó, a kérvényező félnek pedig alkalom adandó, hogy e bizottság előtt megjelenhessen és kifogásait, ugy mint a magántörvényjavaslatok (Priváté Bilis) eseteiben, előadhassa. A jelen törvény alapján kibocsátott ideiglenes rendeleteket megerősítő törvények ugyanily módon kibocsátandó és megerősítendő ideiglenes rendeletek utján hatályon kivül helyezhetők vagy módosíthatók. Az államtitkár költségei, melyek ily ideiglenes rendeletek, vagy az azokat megerősítő törvényjavaslatok tekintetében felmerülnek, a parlament által engedélyezett hitelből fedezendők. KÜLÖNFÉLÉK. Dr. Szalacsy Zoltán, a m, kir. Curiához beosztott kir. Ítélőtáblai bíró meghalt. Az elhunyt bíró előbb a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszcknél, majd a budapesti kir ítélőtábla és végül a m. kir. Curia váltótanácsában működött. Egy nagy tehetségű és kiváló Ítélőképességű bírót vészit halála által legfőbb biróságunk. Más társaságnál tett életbiztosítási ajánlat elhallgatása tárgyában érdekes határozatot hozott a kir. Curia f. é. febr. hó 12-én kelt 134/906. v. sz. határozatában. Kimondotta ugyanis, hogy az ily ajánlat elhallgatása csak abban az esetben állapítja meg a közlési kötelezettség megsértését, ha az elhallgatott ajánlat elutasítása oly komoly betegség okából történt, hogy az e szerint tárgyilag fontos körülményről való tudomás befolyással lehetett a biztositás el, vagy el nem vállalására. Az alkalmazottnak a felmondási időre járó illetménye tárgyában fontos határozatot hozott a Curia f. é. február hó 12-én kelt 169/90G. sz. határozatában, mely szerint ezen illetmény az alkalmazottat a törvény alapján végkielégítésül megilletvén, az nincs függővé téve a kártérítési igény érvényesithetésének feltételeitől és igy a kilépés után előállott valamely tény, jelesül, hogy az alkalmazott megfelelő javadalrnazásu álláshoz jutott,