Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Az engedményezési ügyletekről

ioo a felügyelő-bizottság jelentésére, a mérleg megállapítására, a nyereség hovaforditására vonatkozó határozatokat. És nagyon helyesen. Mert az igazgatóság és illetve a felügyelő-bizottság jelentéseikben, a mérleg és nyereség és veszteségszámlának megállapítására és a tiszta nyereség hováforditására vonatkozólag indítványozókép szerepel, mely indítványok a közgyűlés által tárgyalás alá veendők. A közgyűlésnek joga van az évi zárszámadásokat tüzetesen megvizsgálni és joga van azokat vagy megállapítani, vagy meg nem állapítani. Az igazgatóság tagjai mint indítványozók feltétlenül kell, hogy résztvehessenek szavazásban, mert hogy követelhessék a részvényesektől indítványaiknak elfogadását, ha ők maguk ahhoz szavazataikkal hozzá nem járulhatnak ! A mérlegnek és nyereség- és veszteségszámlának megállapítása vagy az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentésének elfogadása még nem involválja magában a felmentvények megadását is, ugy hogy kizártnak nem tekinthető az eset, hogy a közgyűlés elfogadja ugyan a mérleget és nyereség- és veszteség-számlát, tudomásul veszi a jelentéseket, de azért mégis oly körülményeknek fenforgását állapithatja meg, melyek az absolutorium megtagadására vezetnek Azonfelül figyelembe kell venni azt is, hogy a mérleg és nyereség- és veszteség számlának eredményei nem mindig az ügyvivő ongánumok működésének helyes vagy nem helyes voltára vezetendők vissza, hanem akárhányszor befolyásolják kedvezően vagy kedvezőtlenül az igazgatóság működésétől egészen távoleső külső körülmények az elért eredményeket, ugy hogy nem mindig foglalja magába a mérleg és nyereség és veszteség számlának megállapítása az igazgatóság és felügyelő-bizottság működése feletti kritikát. Egészen helytelen nyomokon indul tehát a nagyméltóságú Curia az ezen soraim bevezetésében említett határozatában, amidőn az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjait a mérleg és nyereség-és veszteség-számlának a közgyűlés által eszközlendő végleges megállapítására, a felügyelő-bizottság és igazgatóság jelentéseinek tudomásul vételére és a tiszta nyereség hová íorditására vonatkozó határozathozatalokból ki akarja zárni. De iparpártolási szempontokból sem fogadhatom el helyesnek a Curia ezen inkompatibilitási határozatát. Már emiitettem, hogy ipari részvénytársaságainknak legnagyobb része oly 5. 37. módon keletkezik, hogy néhány érdekelt egyén összeadja a részvénytársaság alapításához szükséges tőkét és pénztárszekrényébe zárja a részvényeket. Sem a tőzsdén, sem pedig egyébként a forgalom tárgyát ezek a részvények nem képezik. Ezeknél a részvénytársaságoknál az igazgatósági helyeket tisztán az érdekelt részvényesek foglaljak el Kizárni már most ezeket a közgyűlés terméből nem lehet. De ha ilyen szabályok felállíttatnának, ez csakis az ipar rovására történhetnék, mert ugyancsak meggondolná mindenki, hogy tőkéjét valamely ipar létesítésére rendelkezésre bocsássa, amidőn le kell számolnia avval a körülménynyel, hogy vagy nem vehet részt a társaság ügyeinek vezetésében és akkor részt vehet a közgyűlésen, vagy ha részt vesz az ügyek vezetésében, a közgyűlés határozatait idegen egyének befolyása alá kell állítania. Ha pedig az inkompatibilitás kijátszására a „Strohmann"-ok intézményéhez fordulunk, akkor ott vagyunk, ahol vagyunk, mert hisz akkor éppen a kijátszással van dolgunk, mely a kitűzött czél elérhetésének útjában áll. Hazánk gyönge iparának fejlesztése megköveteli, hogy a részvénytársasági forma mennél inkább megkönnyittessék, nem pedig hogy megnehezittessék, mert tudjuk nagyon jól, hogy a részvénytársasági forma kereskedelmi társaságaink közül jóformán ai egyedüli, mely az iparvállalatok fejlesztésére alkalmas. Azt hiszem, a fentiekkel sikerült kimutatnom, hogy a nagyméltóságú Guriának 999/1905. számú határoza-a amily helyes a felmentvény kérdésében, ép oly helytelen többi részeiben. Mindenesetre azonban üdvözlöm ezen határozatot, mint olyant, mely a gyakorlatban nagy fontossággal bir. Az engedményezési ügyletekről. Irta: Glücksmann Miksa, a krassói takarékpénztár jelzálogosztályának vezetője. Szokás, hogy az engedményező intézet, miután egy záloglevélkibocsátó intézettel állandó összeköttetésben áll, a javára 1 ekebelezendő zálogjoggal egyidejűleg a követelés átruházását és e jogi minőség kitüntetését is kérje. Ennek megtörténte után törülteti az előző terheket, illetve bonyolítja le az egész kölcsönt és a telekkönyvnek ilyetén rendbehozása után küldi be a kölcsönt leszámoltatásra, vagyis a már korábban kelt engedményi okiratot foganatositKereskedelmi Jog