Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Inkompatibilitás a részvénytársaság közgyülésén

98 Inkompatibilitás a részvénytársaság közgyűlésén. Irta: dr. Kelemen Lajos, budapesti ügyvéd. Jelen czikkem megírására a m. kir. Curiának 1906. évi október hó 10-én 999/1903. sz. határozata indított, amelylyel kimondatott, hogy az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai a részvénytársaság közgyűlésén az igazgatóság üzleti jelentésének tudomásulvételére, a zárszámadások helyesnek elismerésére, a felügyelőbizottság jelentésének tudomásul vételére és a felmentvény megadására vonatkozó határozatok hozatalánál szavazatukkal részt nem vehetnek. A curiai határozat indokolásul felhozza az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagokra vonatkozólag fennálló érdekeltséget, kijelentvén, hogy ezen a részvénytársaság ügyeinek vezetésére hivatott egyének — ha részvényesek is — ezen határozatok hozatalához szavazatukkal hozzá nem járulhatnak, mivel ezáltal lényegileg a saját eljárásuk felett mondanának bírálatot, ami pedig, habár e tekintetben a kereskedelmi törvényben tiltó rendelkezés nem is foglaltatik, a törvény 1. §-ában alkalmazandó azon általá nos jogszabályból kifolyólag, hogy senki a saját ügyében bíró nem lehet, helyt nem foghat. Megengedi azonban az említett curiai határozat, hogy ugyanezen igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok ezen határozatok hozatalánál részt vehessenek, ha szavazatukat mint más részvényesnek megbízottjai gyakorolják, mert ebben az esetben nem a saját, hanem megbízójuk érdekében járnak el. A most idézett curiai határozatot teljes egészében helyesnek nem fogadhatom el. Kereskedelmi törvényünk a szavazati jogra vonatkozólag semmiféle intézkedést nem tartalmaz, kivévén a 155 §-ban foglalt azt a határozmányt, hogy az alakuló közgyűlésen minden aláirt részvény egy szavazatot ád, de 10 szavazatnál többet senki sem gyakorolhat. Ezenkívül törvényünk értelmében a részvénytársaságnak jogában áll a szavazati jogot alapszabályaiban teljesen tetszése szerint megállapítani. Joga van megállapítani, hogy csak bizonyos számú részvények adnak egy szavazatot, vagy hogy egy részvényes bizonyos számú szavazatnál többet nem gyakorolhat, szóval a szavazati jog tekintetében teljes szabadságot ád kereskedelmi törvényünk a részvénytársaságnak. De nem szabályozza a kereskedelmi törvény azt sem, hogy 5. 82. kizárhatók-e egyes részvényesek a szavazásból, illetve megfoszthatók-e szavazati joguk gyakorlásától, ha egyébként a szavazati jog gyakorlásához szikséges legitimáczióval bírnak is. Nem tartalmaz intézkedést arra nézve sem, hogy a szavazati jog gyakorlásához minő legitimáczió szükséges és hogy milyen körülmények között kell annak megtörténni. Szóval a kereskedelmi törvény semmikép sem korlátozza a szavazati jog gyakorlását és csakis a gyakorlatban fogott helyt az a korlátozás egyes részvénytársaságoknál, hogy a szavazati jog bizonyos számú részvények által adatik csak meg. Arra vonatkozólag azonban, hogy egyik-másik részvényes a határozathozatalban való részvételtől, szavazatának gyakorlási jogától kizárassék, hogy bizonyos közgyűlési tárgyakra vonatkozólag bizonyos részvényesnek inkompatibiliiása megállapittassék, nálunk Magyarországban nemcsak a törvény nem intézkedik, hanem erre vonatkozólag részvénytársaságaink életében sem ismerek példát. Nem is tartanám helyesnek, hogy ha a részvénytársaságok, a közgyűlésekre vonatkozólag valami szigorú összeférhetlenségi szabályokat állítanának fel, mert a kereskedelmi és különösen a részvénytársasági életnek okvetlenül megkívánt könnyedsége az e fajta összeférhetlenségi korlátokkal nem igen volna összeegyeztethető. De azért mégis bizonyos tekintetben az inkompatibilitásra vonatkozólag czélszerü lesz megfelelő szabályokat felállítani. Az uj német kereskedelmi törvény e tekintetben fel is állítja a maga szabályait. Kimondja ugyanis az 1897. évi kereskedelmi törvény 252. §-a, hogy minden egyes részvény ád ugyan szavazati jogot, azonban aki a határozathozatal által felmentvényt kapjon, vagy bizonyos kötelezettség alól felszabadittassék, szavazati jogot nem gyakorolhat és mások részére sincs jogosítva ilyet gyakorolni. Ugyanez áll oly határozatokra vonatkozólag is, melyek egy részvényessel megkötendő jogügyletnek létesítésére vagy pedig a részvényes és a társaság között felmerült vitás ügyben a pernek megindítására vagy beszüntetésére vonatkozik. Amint tehát ezekből látjuk, a német kereskedelmi törvény az inkompatibilitásnak négy esetét sorolja fel: Az első eset vonatkozik arra, amidőn a határozat által a részvényes felmentvényt kap. Ez az eset csakis a részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagjaira vonatkozik, ha ezek egyúttal részvényesek is. Kereskedelmi Jog