Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám

50 Kereskedelmi Jog 2. sz. A szálloda-tulajdonos kártérítési kötelezettsége a szállodában ellopott ékszerekért. Francziaországban is el van terjedve az a szokás, hogy a szálloda-tulajdonos nyomtatott figyelmeztetést tesz közzé a vendégszobában az iránt, hogy a vendégek értékes tárgyaikat a szálloda irodájában helyezzék letétbe, mivel a szobából ellopott tárgyakért netn vállal kártéritósi kötelezettséget. — A roueni törvényszék kimondotta, hogy a szállodás ezen kijelentése nem bir hatálylyal és a szobából ellopott értéktárgyakórt a figyelmeztetés daczára is kártérítést köteles nyújtani. ' Az angol szabadalmi törvény reformja 1905. évi január hó elsején lépett életbe. A reform tudvalevőleg a gyakorlásba vételi kényszerre vonatkozó szabályokat szigorította meg és az utolsó 50 évben engedélyezett belföldi szabadalmakra kiterjedő elővizsyálatot honosított meg. Az elővizsgálat alapján a szabadalom azonban ezután sem lesz megtagadható, hanem annak eredményét a leírásban hivatalból fogják feltüntetni. Újítások a londoni tőzsdén. A világ leghahatalmasabb tőzsdéjén, a londonin nagyobbszerü újítások rendszeresittettek legutóbb. A reform mindenekelőtt a tagok számának korlátozásában áll. Eddig u. i. korlátlanul léphettek be tagok, mig ujabban a tagok számát Íi000-ben állapították meg egyszersmindenkorra. E reform alapján G6G uj tagot vettek fel s így a tagok száma 5000-re egészült ki. A tagsági jog megszerzéséhez az általános feltételeken kívül megkívántatik még minimálisan három darab tőzsdei részvény tulajdona is. Aki egyszer belépett a tagok sorába, az 4 éven át nem mondhat le tagsági jogáról; ez idő eltelte után azonban szabadon rendelkezhetik e jogával, s maga nevezheti meg utódját. Ellenkező esetben a megürült helyet árve rés utján töltik be s az így befolyt összeg a kilépő tagot illeti. Szabályozás alá vették továbbá a tőzsde két alkotó elemét: a brókereket és jobbereket. A különbség a kettő között abban áll, hogy mig a bróker a tőzsdén kivül álló felektől kap ügynöki dijak (courtage) mellett megbízást ügyletek kötésére, addig a jobbernek tilos tőzsdén kivüli felekkel tőzsdei összeköttetésbe lépni. Mivel pedig a brókerek az ügyleteKet nagyrészben nem á jobberekkel kötötték meg, elkerülendő a nekik fizetendő, rendesen tetemesebb összegre rugó marge-t, hanem a tőzsdén kivül álló bankokkal és egyéb vállalatokkal : a jobberek ez ellen már régebbtől fogva mozgalmat indítottak. Most a jobberek érdekében oly rendelkezést honosítottak meg, hogy ezentúl tilos a brókereknek ugy a vevő, mint az eladó számlájára courtage-t felszámítani, s igy nem fog érdekükben állani, hogy a megbízási ügyleteket a tőzsdén kivül álló intézetekkel és vállalatokkal kössék meg. Továbbá egy courtageskálát is rendszeresítettek, amelyben a bizonyos értékhatárok szerint megállapított dijaknál többet nem szabad egy brókernek sem követelnie. A trösztök ellen. Garfield, az Északamerikai Egyesült-Államok kereskedelem- és iparügyi miniszteri biztosa a kongresszusnak ajánlotta, hogy mindama trösztök létesítését, amelyek nemzetközi kereskedelemmel foglalkoznak, a szövetségi kormány engedélyezésétől tegyék függővé, olyanformán, hogy az engedelmet a törvény áthágása esetén visszavonhassák. A kormánynak módjában fog állani a trösztöket az ország érdekében vezetni. A mostani viszonyok közt az Unió amaz államaiban regisztrálhatók a trösztök, hol nincs trösztellenes törvényes intézkedés és emez államokból intézik amaz államokkal való ügyeiket, amelyekbe soha sem bocsátanak őket be. IRODALOM. Vaunk Béla kir. kúriai tanácselnök főszerkesztése mellett dr. Gyomai Zsigmond ügyvéd szerkesztésében megjelenő Grill-féle döntvénytárnak IV. kötete most hagyta el a sajtót s több mint 80 iv terjedelemben tartalmazza a kereskedelmi jogra vonatkozó mai napig érvényben levő judikaturát 1904. év elejéig. A nagyszabású kötetet dr. Beck Hugó kir. curiai bíró szerkesztette, dr. Baumgarten Nándor, dr. Gaár Vilmos, dr. Gold Simon, dr. Lévy Béla, dr. Reichard Zsigmond, közreműködésével. A munka méltatására visszatérni kívánunk. Külföld. Rudorff, O. Systematische Sammlung der far das gegenwártige Jlerht von Bedeutung gebliebenen Entscheidungcn des Beichsgerichts in Zivilsacheu nach der Gesetzes-Ordnung zusammengcstellt. 2. Bd.: Handelsgezetzbuch usw. Berlin 1904, Cruttentag. M. 20. Bezard-Falgas, J. Traité théoriqueei'pratique du contentieux des transferts d'actions etd'obiigations nominatives. Paris, Pichon & Durand-Auzias. Fr. 9. Lamé Fleury, E. Code annoté des chemins de fer en cxplaitotion. Continué de la page 987 á la page 1138 par L. S a r r u t. 4e éd. Paris, Chaix. Fr. 20. Mitchel, W. An essay on the early hislory of the law merchant, being the Yorké príze essay for the year 190'í. Cambridge 1904, University Press. Geb. Sh. 4. Snyder, W. L. The inierstate commerce act and federal anti-trust laws including the Sherman act. With commeiits and authorities. New-York 1904. Baker. Voorhis & Co. Geb. D. 3.50. Szerkesztői üzenet. K. K. Arad. Mi is igen jól tudjuk, mert folvton tapasztaljuk, hogy az ipari baleseti perek mily hosszú idő alatt fejeztetnek be ; sőt mondhatjuk, a vidéki bíróságoknál aránylag még jobb a helyzet, mint a budapestieknél. Kétségtelen, hogy orvoslásra szükség van.