Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám

Kereskedelmi Jog 45 2. szí. forog fenn", a választott bíróság a saját hatás­körében intézkedést nem tehet, hanem „ennek foganatosítása végett azon rendes bíróság­hoz fordul, melynek illetőségéhez a per válasz­tott bíróság esetén kívül tartoznék." Az 1881. évi LIX. t.-cz. 75. §-ához képest az eljárás módját a választott biróság a felekkel egyetér­tőleg állapítja meg s ülései az 1868. évi LIV". t.-cz. 507. §-a szerint nem nyilvánosak. A 4.-6. alatt felsorolt [ismérvekről tételes jogunk nem szól ugyan, de abból a körül­ményből, hogy a tőzsdebirósági eljárásnál épen ellenkező rendelkezést tartalmaz, szükségképen arra kell következtetést vonni, hogy a választott bíróságnál ezek az ismérvek is fennforognak. Hogyan állunk azonban a tőzsdei válasz­tott bírósággal ? Megvannak-e nála is a fen­tebbi kritériumok ? A válasz csak nemleges lehet. Az iqazi választott biróság ismérvei tőzsdehiróságaink szer­vezetében nem, vagy csak igen kis részben fedez­hetők fel. Ad 1. Nem tisztán a felektől függ, vájjon a tőzsdebiróságot akarjak-e igénybe venni. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §-ának a) pontja sze­rint ugyanis a tőzsdei választott biróság hatás­körébe tartoznak mindazon peres kérdések, a melyek a tőzsdén vagy a gabonacsarnokban kö­tött kereskedelmi ügyletekből merülnek fel. Ugyan­ezen szakasz e) pontja szerint pedig a tőzsdei választott biróság van hivatva eljárni az egy­felől a közraktári vállalat, másfelől a közrak­tári jegy (árujegy és zálogjegy) birtokosa között a közraktári ügyletből felmerült peres kérdé­sekben is, ha illetősége a vállalatnak közzétett szabályaiban kikötve van. Igaz, hogy a tőzsdebiróság hatásköre ezek­ben az esetekben sem kényszerítő jellegű, a különbség azonban, amely közte és más válasz­tott biróság között fennáll, kézzelfogható. Emitt a feleknek azt kell megállapítani, hogy peres ügyük elintézését választott bíróságra ruházzák ; amott (t. i. a tőzsdebiróságnál) ép megfordítva, ki kell venniök az ügyet a tőzsdebirósági hatás­körből. Még azt sem mondhatni, hogy a tőzsdei válasz­tott bíróságtól függ, vájjon elvállalja-e a bírás­kodást? Az egyes választott bíró az eljárási szabályok 15. §-a szerint nem tartozik ugyan a tisztet elvállalni, de maga a biróság nem hárít­hatja el magától a bíráskodást. Ad 2. Az eljárási szabályok 2. §-a szerint az idéző végzést a polgári perrendtartás sza­bályai szerint maga a tőzsdebiróság kézbesit­teti ; 40. §-a szerint a tanuhallgatást maga a tőzsdebiróság eszközli, jogában állván a 43. §. alapján a tanút meg is esketni; 45. és 48. §-a szerint maga a tőzsdebiróság rendeli el és foganatosítja a bírói szemlét és a szakértők meg­hallgatását, végül 62. és 63. §-a szerint maga a tőzsdebiróság veszi ki a féltől a megítélt esküt. Ad 3. A peres eljárás módja sincs a felek autonómiájának alávetve. A tárgyalás nyilvános és szóbeli, írásbeli eljárásnak csupán a 36. § esetében van helye. Ad 4. Míg a választott biró sem az anyagi, sem az alaki jogszabályokhoz nincs kötve és csupán legjobb tudomása és lelkiismerete szerint ítélkezik, addig a tőzsdebiróság az eljárási sza­bályok 39. §-a szerint csak a perrend szabá­lyaihoz nincs kötve, ellenben a materiális jog­szabályokat követni tartozik. Ez oly lényeges eltérés, amelyre nem elég egyszerűen reá­mutatni, hanem erősen ki kell emelni. Alább vissza is térek reá. Ad 5. A tőzsdebiróság ítélete sem áll a felek rendelkezése alatt. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 95. §-a ugyan csak azt mondja, hogy ,azon ügyekben, melyek a polgári biróság által már érdemileg elintéztettek vagy előtte még folya­matban vannak, a tőzsdebiróság nem járhat el," azonban joggyakorlatunk a tőzsdebiróság ítéleteiről is elismeri, hogy res judicata-t terem­tenek és ehhez képest azt sem engedi meg, hogy ugyanaz a pertárgy, a tősdebiróság ítéle­tének felretételével a polgári biróság elé vi­tessék. Ad 6. Végül a tőzsdebiróságnak, illetőleg tagjainak felelőssége sem pusztán magánjogi, hanem teljesen azonosítva van a bírósagok, illetve biráik felelősségével. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 99. § a szerint „a birák és bírósági hiva­talnokok felelőssegéről szóló 1871. évi VIII. t.-cz. a 94. §-ban emiitett bíróságok biráira is kiter­jesztetik, olyan módon, hogy ezen bíróságok el­nökeire és biráira nézve az elsőfokú fegyelmi hatóságot a kir. tábla fegyelmi bírósága gya­korolja." Látni való ezekből, hogy azok közül az ismérvek közül, amelyek a választott bíróság­nak attribútumai, a tőzsdebiróságnál úgyszól­ván egyetlenegy sem létezik Tisztán, fogalmi puritásában semmi esetre sem létezik. A tőzsdebiróság tehát valójában nem válasz­tott biróság. S így reá vonatkozólag igazat kell adnunk Plósznak, amikor ugy Klagrecht czimü munkájában, a 82. s következő lapokon, mint egyetemi előadásaiban azt tanítja, hogy a vá­lasztott bíró valóságos biró, akinek az állam, csakúgy, mint kinevezett bíráinak, ítélkezési hatalmat, „auctoritas judicati"-t ad. A válasz­tott bírák — úgymond — bele vannak illesztve az állami birói szervezetbe, csakhogy itt az átruházás akként történik, hogy a törvény ki­mondja, hogy birói hatalommal azt az egyént ruházza fel, akit. a felek választanak; a felekre bízza a választást, de azt jóváhagyja és a maga részéről a választott biró határozatainak .aucto­ritas judicati"-t tulajdonit. Már most, ha okfejtésünk révén ahhoz az eredményhez jutottunk, hogy a tőzsdebiróság nem választott, hanem állami biróság és ez annál is inkább, mert a bírákat a kereskede-

Next

/
Oldalképek
Tartalom