Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám

42 Kereskedelmi Jog Distánczvétel, teljesítési hely és paritásos állomás. Irta: Dr. König Vilmos budapesti ügyvéd. Ellentétet látunk fenforogni a Curiának egyik nyilvánosságra került ítélete és a kereskedelmi forgalom természetes és józan követelményei közt. Érdemesnek találjuk ezt kritika tárgyává tenni, mert a forgalom fontos érdekeiről van szó és mert a correctura csakis az ítélkezés ol­dalán állhat be. A Curia Ítéletének a következő tényállás szolgált alapjául: Eladó eladott néhány wag­gon rongyot a Bécs-Ujhelyen lakó vevőnek. A kötlevél szerint az áru „franco Waggon Marosvásárhely", vagy „frachtparitát Marosvásár­hely" volt . szállítandó. Eladó vasúti kocsikba rakatta a rongyot és pedig egy kocsival a deési, egygyel a brassói és egygyel a marosvásárhelyi vasúti állomásokon, azután felhívta a vevőt, hogy jöjjön Deésre. Marosvásárhelyre és Brassóba, és fizesse ott ki a vételárt. Vevő követelte az áruk­nak Bécs-Ujhelyre való elszállítását. Eladó ehe­lyett az árukat árverésen eladta és kártérítést követelt. Az alsóbiróságok kimondták, hogy Deés, Marosvásárhely és Brassó volt a teljesítési hely, a vevő tartozott tehát az árukat ott átvenni és kifizetni. A kir. Curia kimondja, „hogy a fel­peres által az alperes számára vasúti kocsiba berakatott áru átvételi helyéül az a hely volt tekintendő, amely helyen az áru a szállításra készen, vasúti kocsiba rakatott." A legszembeötlőbb hiba itt abban van. hogy a kir. Curia nem foglalkozik azon kérdéssel, váj­jon az eladó az árut elküldeni tartozott-e; vagy sem? A teljesítési helynek megállapításával ez az előkérdés ugyanis még mit sem vesztett jelen­tőségéből. Mert lehet, hogy Deés, Marosvásár­hely és Brassó a teljesítési hely, amint ezt az alsóbiróságok a Curia helyeslése mellett kifejtik és az eladó mégis tartozik az árut elküldeni. Ebben rejlik a közönséges distanzvétel, ellentét­ben a helyi vétellel és ellentétben az u. n. qualifikált distanzvétellel. ahol a teljesítési hely a rendeltetési helylyel összeesik. Ám legyen te­hát Deés a teljesítési hely, fel volt azért mentve az eladó az alól, hogy az árut vevő dispozicziójá­hoz képest elküldje ? Semmi esetre sem, mert az elküldésre irányuló kötelezettség nem függ össze a teljesítési helylyel. Sőt az távolról sem 2. BZ. nyújt támpontot ezen kötelezettség fenforgásá­nak elbírálásánál. A kereskedelmi forgalomban ott, ahol keres­kedő az eladó és kereskedő a vevő. abból kell kiindulni, hogy az eladó szabály szerint az áru elküldésére is vállalkozik. A kivétel bizonyításra szorul. Bizonyítékot nyújthat nemcsak az ellen­kező kikötés, hanem bizonyos üzletágakban uralkodó szokás is. De mindig megállapíthatónak kell lennie a fenforgó körülményekből, hogy a felek az eladónak ebbeli kötelezettségét ki akar­ták rekeszteni. A fenforgó esetben a Curia nem­csak, hogy nem állapit meg ily tényállást, hanem az ismertetett körülmények egyenesen az ellen­kezőt igazolják. Mindenekelőtt az áru értéke csekély; nem lehet követelni a külföldi vevőtől, hogy 3 kocsi rakomány rongy átvétele végett 3 különböző vasúti állomáson megjelenjen. Egye­nesen az elküldés kötelezettsége mellett szól az, hogy eladó tartozott az árut vasúti kocsiba rakni, de még inkább a „frachtparitát" kikötése, mely eladónak megadja a jogot, az árut neki tetsző állomásról szállítani és így kifejezést ad annak is. hogy az eladó szállítása közömbössé fogja tenni a vevőre nézve a feladási állomást. A kö­zölt tényállásból továbbá kitűnik, hogy eladó korábban elküldötte az árut a vevőnek és így kétségtelen, hogy a felek intencziója erre irá­nyult. A distánczvétel fenforgását tehát mindig a megállapítható körülményekből kell levezetni. A teljesítési hely kérdése itt nem bír jelentőség­gel. A megbeszélt esetben azért, tekintet nélkül erre. az eladó tartozott az árut elküldeni. Ha ebbeli kötelezettségének eleget nem tett. ő vált szerződésszegővé és az áru elárverezése, javára kártérítési igényt nem állapithat meg. A megbeszéltitéletekazonban másirányban is nevezetes tévedéseket mutatnak. A „franko Wag­gon" kifejezésből a biróságok következtetést von­nak az átvételi helyre, holott köztudomás szerint ez nem jelent egyebet, minthogy eladót terhelik azon költségek, melyek az árunak a vasúti kocsiba történt elhelyezéiség felmerülnek. Még különösebb tévedés homályosítja el a „fracht­paritát" fogalmát. Ez ugyanis kereskedelmi felfogás szerint azt jelzi, hogy az eladó bárhonnan is küldi az árut. a fuvardíj mindig Marosvásárhely hasisán lesz elszámolandó. A Curia szerint a ..frachtparitát" azt jelenti, hogy az eladó neki tetsző, különböző teljesítési helyeket állapithat meg. De a Curia

Next

/
Oldalképek
Tartalom