Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám

2. sz. Kereskedelmi Jog 33 Ha már most a társaság nem nyilatkozik a meg­állapított határidőn belül sem az ajánlat elfo­gadása, sem annak visszautasítása iránt, mi lesz a szerződéses helyzet ? Ha az ajánlatot a tár­sulat egy meghatározott időn belül kifejezetten vissza nem utasítja, törvényünk .szerint az ügy­let létrejött. Ha az imént jelzett feltétel erre az esetre a szerződést létrejöttnek kívánja tekin­teni, akkor rendelkezése nem szabatos, ha pedig nem kívánja a szerződést megkötöttnek tekin­teni, akkor ez a rendelkezés nálunk joghatály­lyal nem bírván, a magyar kötvényfeltételekbe átvehető sem volna. Az 1. §. 2. pontjában fog­lalt intézkedés — az előttünk fekvő magyar szövegezésben — érthetetlen; ha ez a rendel­kezés a közlési kötelezettséget akarja szabá­lyozni, akkor azt sokkal egyszerűbben, világo­sabban és határozottabban megtaláljuk a tör­vényben. Az 1. §. 3. pontja a szerződés megkötéséhez, ha a szerződő fél és a biztosított nem egy személy, a biztosítottnak beleegyezését feltétlenül megkívánja. Ez a rendelkezés ellen­kezik a törvény 499. §-ával, mely az ügylet érvényességéhez nem kívánja meg feltétlenül a biztosítottnak beleegyezését, elég a biztosított életbenmaradása iránti érdeknek kimutatása, sőt bizonyos rokonok az egymás életét fellétlenül is biztosithatják. 2. §. Szerződés megkötése. Biztosítás kezdete. Ennek a szakasznak 3. pontja szerint a bizto­sított a kötvény kijavítását négy hétig kérheti. 1. §. Ajánlat. 1. Aki a társasággal bizlosilási szerződést szándé­kozik kötni, az a társaságnak egy erre vonatkozó aján­latot tartozik tenni, a társaság által kibocsátott űrlap utján ; az illető ez ajánlat folytán 14 napon és ha or­vosi vizsgálatra szükséges, hat héten keresztül köte­lezve van. 2. A biztositónak, illetve biztosítotthoz az ajánlati űrlapon, az orvosi kérdő-ivben avagy a szolgáltatott adatok kiegészítési' gyanánt más ulon intézett kérdé­sekre, az igazsághoz hiven és kimerítően kell válaszolnia. 3. A biztosíttató és biztosított egy és ugyanazon személy lehet; ha nem áll ez az eset, ugy a szerződés megkötéséhez a biztosított beleegyezése kívántatik meg. 4. A társaság köteles a biztositónak, ennek kéré­sére s költségére az általa, illetve a biztosított által az ajánlatban, az orvosi kérdőívben és az esetleges pót­lékokban tett nyilatkozatokról bármikor másolatot ki­szolgáltatni. 2. §. A biztosítási szerződés megkötése és a biztosítás kezdete. 1. A biztosítási szerződés meg van kötve, ha a társaság a biztosíttató ajánlatát az 1. §. 1. bekezdésé­ben foglalt határidőn belül elfogadta. 2. A megkötött szerződésről a társaság kötvényt állit ki, mely a biztosittatónak a dij, illetve az első díj­részlet, valamint az összes mellékilletékek lefizetése el­lenében kézbesittetik. 3. A biztosíttató jogosítva van a kötvény átvételé­nek napjától számított négy héten belül az általa, illetve a biztosított által tett Írásbeli nyilatkozatokkal ellenkező adatok kijavítását a kötvényben követelni. E határidő eltelte után a köt'.ény tartalma elismertnek tekintetik. 4. A biztosíttató kötelezettsége a díjfizetésre, ha későbbi időpont nem volt kikötve, a biztosítási ajánlat elfogadásával veszi kezdetét. Ez után a kötvény tartalma ellen kifogás nem emelhető. Ha a szerződő felek akarata nem találkozik, ha az ajánlatban foglalt lényeges adatok a kötvényben tartalmazott adatoktól el­térnek, a szerződés, akarategyezés hiányában, érvényesen létre nem jött. Ha pedig ajánlattevő és biztosító között érvényes szerződés egyálta­lán létre nem jött, akkor közömbös a kötvény kijavításának kérése, mert annak elmulasztása a létre nem jött szerződést érvényesen meg­kötötté nem^teszi. Ugyanennek a szakasznak 5. pontja szerint a koczkázat, ha későbbi időpont kikötve nem volt, a kötvény beváltásával (díjfizetéssel) veszi kezdetét. Az ily kikötést feltétlenül joghatályos­nak nem tekinthetjük. Nem áll és a törvénynyel ellenkezik, hogy a kötvény beváltása állapítja meg a biztosítást. Még a kötvény kiállítása nél­kül is érvényesen létrejöhet a biztosítási ügylet. Annak nem áll ugyan semmi sem útjában, hogy a biztosítás hatályának, a koczkázat viselésének kezdete valamely feltétel bekövetkezéséhez köt­tessék, tehát a biztosítás kezdetének feltételéül a díjfizetésnek teljesítése is kiköthető, de csak abban az esetben, ha a biztosítás kezdete egyébkent naptárilag határozottan kikötve nincs. Ha ugyanis a kötvény tartalma szerint a bizto­sítás kezdete naptárilag nincs határozottan meg­állapítva, akkor a biztosító kikötheti, hogy a szerződés hatálya akkor kezdődik, a midőn a dij lefizettetett, mert ez a kikötés azon általá­5. A társaság szavatossága a biztosítási szerződés­ből kifolyólag, !iá későbbi időpont kikötve nem volt, a kötvény beváltásával kezdődik. (2. bekezdés). 3. §. Az elvállalt koczkázat terjedelme. 1. A társaság szavatossága önmagától kiterjed az utazás s a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltoz­tatásának veszélyére, Európa határain belül. Ugyanez áll a tengeri utazások tekintetében valamennyi európai ki­kötő között, valamint a Középtenger kikötői és a 33. és 60. északi szélességi fokon belül, valamint a 30. és 60. déli szélességi fokon belül Amerika keleti tengerpartján fekvő kikötők között, valamint a tartózkodási és lakó­helyváltozások tekintetében Északamerikai Egyesült-Álla­mokban a 33. és 60. északi szélességi fokon belül, vala­mint Algír, Tunis, Tripolis, Syria, Palestina és Egyptom­ban (a második nílusi vízesésig), a Kanári szigeteken, Madeirában, Cyprusban vagy a marokkói tengerparton. 2. Más utazások, illetve a tartózkodási és lakóhely változtatása által előidézett nagyobb veszélyért a társa­ság csak oly biztositások tekintetében szavatol egész terjedelemben, melyek egy évnél régebben voltak érvény­ben. 1 la ellenben a biztosított egy ilyen más utazást, tartózkodási vagy lakóhelyváltozást akar az első bizto­sítási éven belül meglenni, ugy a társaságnak ezt be­jelenteni tartozik. Utóbbinak jogában áll, a biztosítás foly­tatását megtagadni, vagy pedig a teljes biztosítási ösz­szegért való szavatosságának ientartása ellenében pót­dijat követelni; azonban köteles határozatát a biztosit­tatóval nyolez nap alatt a bejelentés megtörténtétől az ez által legutóbb megjelölt czimre közölni. Ha a beje­lentés a társaságnál nem tétetik meg, a biztosíttató min­den, a szerződésből folyó jogát elveszti; ha a bejelentés megtétetik, de a biztosítás folytatását a társaság meg­tagadja, ugy ez utóbbi fizeti a díjtartalékot. Ugyanez az eset áll akkor, ha a biztosíttató a pótdijat meg nem fizeti s a biztosított halála az első biztosítási év eltelte előtt következik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom