Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám

40 Kereskedelmi Jog 2. sz. nos, törvény által nem tiltott biztositásjogi elvnél fogva, hogy a koczkázat kezdete feltételhez köthető, meg van engedve. Ha azonban a kötvény tartalma szerint a biztosítás kezdete naptárilag szabatosan meg van állapítva, akkor ezzel a világos kikötéssel ellentétben oly mellékfeltételt, hogy a szerződés a dijíizetés előtt nem hatályos, kikötni nem lehet, egy naptárilag világosan és határozottan megállapított időpontot ezzel ellentétes, eldugott feltétel által érvényteleníteni a kölcsönös bizalmon és jóhiszemen alapuló biztosítás alapelvével össze nem egyeztethető. 3. §. Az elvállalt koczkázat terjedelme. Ez a szakasz a második pontban azt határozza, hogy ha a biztosított a szerződés tartama alatt bizonyos utazások megtételét előzetesen be nem .jelenti, a szerződés érvényét veszti. Az ily kikötésnek jog hatályossága nálunk vitás. A törvény taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a szerződés hatályát veszti, ezeket más esetekkel kiegészíteni nem lehet. A törvény meghatározza, hogy az ügylet megkötésekor mily körülmények közlendők a biztositóval és hogy mily körülmények elhallgatása ad a butositónak jogot a szerződés megtámadására. Arra nézve pedig, hogy a szerződés tartama alatt a koczkázat fokozását előidéző körülmények bekövet4. %. Dij. 1. A dij megállapításánál a biztosított megkezdeti életéve teljesnek számíttatik, ha azon a napon, melyen a biztosítási szerződés megköttetik, ez életévből hat hó letelt, mig hat hónapnál rövidebb időköz nem vétetik tekintetbe. A biztosított korát hivatalos bizonyitványnyal kell igazolni s ez az igazolás legkésőbb a biztosítási szerződésből folyó valamely fizetési igény érvényesítésekor eszközlendő. 2. A dijat vagy egyszeri összfizetéssel a biztosítási szerződés megkötésekor, vagy évenként előre kell lefizetni. A biztosíttató kérésére a társaság kamatveszteség és munkatöbblet fejében általa meghatározandó kárpótlás ellenében megengedi, hogy az évi dij, évi részié teknél kisebb részletekben törlesztessék. Ez esetben a folyó biztosítási év dijára hátralévő részletek csupán elhalasztottnak tekintetnek s levonásba hozatnak, ha megfizetésük előtt a társaság részéről a biztosításból kifolyólag fizetés teljesittetnék. 3. A dij a kötvényben megállapított határidőben esedékes; azonban a társaság az első díjrészlet után következő részletek megfizetésére 30 napi haladékot, megéjési biztosításoknál 90 napi haladékot engedélyez. A dij egyéb megállapodás hijján, a társaság székhelyén fizetendő s a társaság nem köteles a dijat bekövetelni. Ha azonban a dij három egymásra következő határnapon a biztosittatónál beszedetett, vagy tőle beköveteltetett, ugy a társaság, amennyiben a beszedést, illetve bekövetelést a jövőben mellőzni akarja, köteles erről a biztosittatót az ezáltal legutóbb megjelölt czimre, ajánlott levélben értesíteni. 4. Ha a kötvény beváltása, (2, g. 2. bekezdés) megtagadtatik, vagy egyike az első évi dij később esedékessé váló részleteinek az előzőleg megállapított haladék idején belül nem fizettetik meg, a társaság szavatossági kötelezettsége nyugszik, (v. ö. 2. g. 5. bekezdés.) Utóbbinak azonban jogában áll, az évi dijat, illetve ennek valamennyi hátralékos részletét két hó alatt a kötvénybeváltás megtagadásától, illetve a haladók leteltétől számítva, bíróilag követelni. Amennyiben a társaság e kezése a szerződést megszünteti, a 490. §-nak a jelen esetre nem vonatkozó esetét kivéve, törvényes rendelkezés nincs. Ezekből az okokból az egyik nézet oda irányul, hogy a fentebb jelzett esetben a közlési kötelezettség meg nem tartása a szerződés joghatályát meg nem szünteti. A közlési kötelezettségre vonatkozólag mi e tekintetben más álláspontot foglalunk el, azt e helyütt nem kívánjuk ismertetni, mert ide vonatkozó nézetünket e lapok első évfolyamának második számában tüzetesebben kifejtettük. 4. §. Dij. Ez a szakasz a második pontban azt határozza, hogy ha az évi dijnak részletekben törlesztése engedélyeztetik, a biztosítási év dijára hátralevő részletek elhalasztottaknak tekintendők. Ezen határozmány szerint abban az esetben, ha az első évi biztosítási dijnak négy részletben fizetése engedélyeztetik, a biztosító az első részletnek fizetése után ennek a folyó évi dijnak hátralékos, a fizetésre nézve elhalasztottnak tekintett további három részletét is megveheti a biztosítotton. Az ily kikötés azonban minálunk joghatálylyal nem bir. E tekintetben minden további fejtegetés nélkül hivatkozunk a 26. számú döntvényhatározatra, mely szerint oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy jogával él, ugy a birói érvényesítés időpontjától viseli a biztosításból folyó szavatosságot a bekövetelt díjért, a megfelelő biztosítási időszak alatt is. A biztosítási szerződés megszűnik azonban, ha a társaság a keresetet jogérvényesen visszavonja, vagy ha a követelt dij, illetve díjrészlet a birói döntés, illetve a birói egyezség végrehajthatóságának bekövetkeztekor még nincs megfizetve s a társaság a végrehajtás foganatosításától eláll, avagy a végrehajtás sikertelen maradt. Ha a társaság kereseti jogával a fent meghatározott időn belül nem él, a biztosítási szerződés meg nem kötöttnek, illetve megszűntnek tekintendő. 5. Ha a következő években a dij, vagy egy dij részlet az idöhaladékon belül meg nem fizettetik, ugy a biztosítás minden továbbiak nélkül s önmagától megszűnt, amennyiben a be nem fizetett dij, vagy díjrészlet esedékességi napján még nem állott fenn teljes három évig. Ha ellenben a biztosítás a be nem fizetett di.i vagy díjrészlet esedékességi napján már teljes három éven keresztül érvényben volt, ugy a haladék idejének sikertelen leteltével, anélkül hogy a biztosíttató részéről közbenjárás, vagy a biztosíttató értesítése szükséges volna, hasonló fajú leszállított biztosítási összegű díjmentes biztosítássá változik át. Ez, kölcsönnel nem terhelt biztosításoknál a G. g. 2. bekezdésének mérve szc^ rint, kölcsönnel terhelt biztosításoknál ellenben a 6. g. 3. bekezdése alapján számíttatik ki. Vagylagosan a két utolsó mondat helyébe: Ha ellenben a biztosítás a meg nem fizetett dij vagy díjrészlet esedékességének napján már három egész éven át érvényben volt, ugy a biztosittatónak szabadságában áll a biztositásnak díjmentessé való átváltoztatását (6. g.) vagy a visszavásárlást (7. g.) követelni Ha a díjmentes biztosításra való átváltoztatásra, avagy a visszavásárlásra irányuló követelés hat havi visszaallitási határidő alatt (5. g 1. bekezdés) nem támasztatik, ugy a biztosíttató részéről való közbenjárás s az ő értesítése nélkül a tiszta megélési biztositások, az elhalasztott járadékbiztosítások s az aggkori biztositások díjvisszatérítés nélkül ugyanolyan természetű leszállított biztosítási öszszegü díjmentes biztosítássá változnak át (G. §. 2. és 3.