Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

~ÍJS^~~^^^^^^^^^^^^^ Kereski tétel is szerepel — eredő kereset, ha 20 írt vrtéket meg nem haladó követelés érvényesi­éésére irányul, az 1877. évi XXII. t.-cz. által szabályozott községi bírósági eljárás alá tarto­zik olyan esetben is, a mikor az ügylet, mely­ből a kereseti követelés származik, az alperesre nézve kereskedelmi ügyletetet képez és minthogy a kisebb polgári peres ügyekre nézve az 1877. évi XXII. t.-cz. által előirt eljárástól és illető­ségfői eltérésnek a felek közös megegyezésé­vel sem lehet helye : az eljáró tőzsdebiróság az 1881. évi LIX. t.-cz. 96. §. a) pontjába ütköző alaki szabálytalanságot követett el, mi­dőn a kifejtetteknél fogva illetősége alá nem tartozó ügyben eljárt és Ítéletet hozott. (3601/903. V. sz.j A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Szabadalom. 25. A szabadalmazandó találmánynak egy már szabadalmazott találmánytól való pusztán formai eltérése műszaki hatást nem állapit meg és ezért nem is szabadatmazható. A sza­badalom terjedelmének megállapítására vonatkozó eljárás­ban a szabadalom tárgyának újdonsága vizsgálat tárgyává nem tehető. (S/.ib liiv. bírói osztálya 14ti2ó/í)04. — 19U4. november 14.) A m. kir. szabadalmi hivatal birói osztálya : megállapítja, hogy a 11278. számú kérvényhez csatolt leírásban és rajzban bemutatott edényzár a 19760. számú pótszabadalomba ütközik. Indokok: A 19760 sz pótszabadalomban robbanás elhárítására ssolgáló edényeknél alkal­mazott oly zár van védelem alá helyezve, amely­nél a fedélben kiképzett köralaku nyílásba gyürü alakú forrasz réteg közvetítésével egy tárcsa van beerősítve, amely forrasz nagyobb nyomás, vagy nagyobb hőfok esetén megolvad, minek követ­keztében a forrasz-réteg a tárcsával együtt ki­löketik és a kiáramló gázok az igy jelentkezett szabad nyíláson eltávozhatnak. A szabadalom lényegét tehát a fent körülirt könnyen megolvadó forraszréteg képezi. A meg­állapítást kérelmező által bemutatott szerkezet­nél az edény födelébe egy forraszanyagból ké­szül dugó, tárcsa közbeiktatása nélkül zárja el az edény fedelét, ugy azonban, hogy havaiami külső hatás következtében a dugó megolvad, a gázok az igy támadt nyilason eltávozhatuak. A megállapítást kérő szerkezeténél alkalmazott forrasz-dugó tehát lényegében azonos a már idézett szabadalmazott forrasz gyűrűvel, attól csupán formailag tér el, mely formai eltérés azonban műszaki hatást nem állapit meg, miért is kérelmező készüléke a 19760. számú szaba­dalomba ütközik. A megállapítást kérőnek az a megjegyzése, hogy forrasznak hasonló czélokra való alkal­mazása már a kérdéses szabadalom előtt is ismeretes volt, figyelembe vehető nem volt, mert jelen eljárás tárgyát nem a szabadalom tárgya újdonságának, hanem a szabadalom terjedelmé­nek megállapítása képezi. II. Külföldi joggyakorlat. Hitelkezesség (Delcredere). í Szabály szerint a tartozás elengedése a kezes javára is válik ugyan, tehát a kezes is szabadul fizetési kötele­zettsége alól, nem áll ez azonban akkor, ha a részbeni elengedés oly kiegyezés következtében történt, melyhez a kezes is az egyenes adós fizetésképtelensége folytán saját érdekében hozzájárult. ('Krancziaország. Lyoni Cour d'appel határozata.) Hazai jogszabályunk arra nézve, hogy mennyi­ben változik vagy szűnik meg a kezes kötelezettsége, ha a hitelező az adóssal ujitási szerződést köt, vagy neki a tartozást elengedi, nincs. Joggyakorlatunk általánosságban azt tartja, hogy ily esetekben a ke­zes kötelezettsége is megszűnik, először, inert mind­azon kifogással élhet, melyek az adóst megilletik a hitelező ellen, másodszor, mert elvész az adós elleni visszkereseti joga. Megoldatlan azonban a kérdés abban az esetben, ha a hitelező az adós fizetéskép­telensége okából kiegyezés folytán azért engedi el követelése egy részét, hogy a másik részt meg­mentse, amikor tehát ez az egyezség a kezes javára is szolgál. Mi a jog akkor, ha a kezes az ily egyez­séghez hozzájárni, mi akkor, ha a hitelező átlósával a kezes hozzájárulása nélkül egyezett ki ilyformán ? Az itt tárgyalt esetben Pongoult és neje bizo­mányosok 1% dij ellenében Scliwabbal szemben 50% erejéig delcrederet vállaltak az ez által Bouchet­nek nyújtandó hitelért. Bouehet fizetéseit beszün­tetvén, olykópen egyezett ki hitelezőivel, köztük Schwabbal is, kinek 10.800 frankkal tartozott, hogy a hitelezők követeléseik 55°/o-át elengedték, a fen­maradt 45%-rá pedig az adósnak részletfizetési ked­vezményt adtak. A Schwab és Bouehet közt létre­jött kiegyezési okiratot Pongoult is aláirta. Schwab most Pongoultot és nejét az 50%-nyi delcredere alap­ján 5400 frank megfizetésére perelte. A lyoni keres­kedelmi törvényszék elmarasztalta Ponguolt és neje alpereseket az Ő400 frank megfizetésében, de Schwab felperest kötelezte az Ítélettel arra, hogy amennyi­ben Bouehet a részletekben fizetni ígért 4ö°,o, tehát 4800 franknyi tartozására a részletfizetéseket telje­sítené, felperes a mindenkori részletek felét alpere­seknek megtéríteni tartozik. Az elsőbiróság Ítélete ellen ugy fel-, mint al­peresek felebbeztek és a lyoni felebbezési bíróság a következő ítéletet hozta: Felperes folebbezését illetőleg nehéz megérteni, hogy az mire irányul, miután az elsőbiróság teljes elégtételnél is többet nyújtott neki, amidőn alpere­seket Bouehet egész tartozása felének megfizetésé­ben marasztalta. Tekintve, hogy felperes a Bouehet által a többi hitelezőjével kötött egyezségnek meg­felelően annak a tartozása 55%-át elengedte, 45%-ára nézve pedig részletfizetést engedett, bizonyára a leg­kevesebb, amit az elsőbiróság tehetett, az, hogy fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom