Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár
48 Kereskedelmi Jog Ü. sz. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik felhivott indokaiból azért, mert habár olyan esetben, midőn az eladó, miként azt az alperes bizonyítani kívánja, nem a megrendelt, hanem más árut küldött, a K. T. 346—347. §-ai szigorú alkalmazást nem nyerhetnek, tehát a vevő a más mint megrendelt árut, a vevőnek •forma szerint rendelkezésére bocsátani nem köteles, másrészt azonban kétségtelen az is, hogy a vevőnek ilyen esetben sem áll jogában az eladót a küldött áru tekintetében bizonytalanságban tartani, hanem kötelessége a megrendelttel együtt küldött, más áru sorsa felöl vagyis arról, hogy az árut nem tartja meg, az eladót késedelem nélkül értesíteni. Alperes azonban a felperest erről kellő időben nem értesítette, hanem az árut, noha a meghallgatott szakértő véleménye szerint annak mivoltát, vagyis azt, hogy a szóban levő áru lóhere vagy luczerna mag-e, az egyszerű földmives is azonnal felismerheti, megvizsgálás nélkül elvetette és felhasználta és kifogásairól felperest csak a mag kikelése után, annak átvételétől számított három hónap multán értesítette. Ezért az alsóbiróságok helyesen állapították meg, hogy alperes ezzel az értesítéssel elkésett. Biztosítás. 19. Ha a biztosított az ajánlatban foglalt valamely kérdésre egyáltalán nem nyilatkozott és a biztosító a kérdó'pontokra feleletet nem kívánt, az ajánlatban nem foglalt ténybeli kijelentéseket tartalmazó kötvény alapján a biztosítási szerződés nem jött létre. (A m. kir. Curia 963/1903. 1904. máj. 5.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint kereskedelmi liróság : A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja Indokok: Felperes a B-/. alatti kötvény alapján fizetendő első évi biztosítási dijat és a biztosítási szerződés megszüntetése folytán a 10 évi biztosításra való tekintettel engedélyezett tartamengedmény megtérítését követelte. Alperes pedig azt vitatta, hogy B-/. alatti kötvényben foglalt biztosítási ügylet nem jött létre és igy ennek alapján biztosítási dij és tartamengedmény fizetésére nem kötelezhető. Ez a kifogás alapos. Nem vitás, hogy az alperes czég malma a 16"/. alatti kötvénynyel biztosítva volt felperesnél és hogy alperes gőzmalmának kibővítése és átalakítása folytán 49.000 kor. erejéig utánbiztositást akart kötni, s az alperes rábeszélése folytán az egész gőzmalom biztosítására nézve uj ügylet kötésére határozta el magát, a melyről a H7. alatti ajánlat állíttatott ki. Alperes azt vitatta, hogy czégtagja az A7. alatti ajánlatot kitöltetlenül irta alá, de aláírás előtt kikötötte az ajánlatot átvevő társasági tisztviselőnél, hogy a biztosítási dij félévenként lesz fizetendő és hogy a 167. alatti kötvény záradéka az uj kötvényből kihagyassék, és állította, hogy közölte vele azt is, hogy a melléképületet a malomtól nem 15 m., hanem csak 10—30 m. távolságra vannak. Felperes ez irányú tagadásával szemben alperes állításait tanukkal kívánta bizonyítani. A bíróság azonban a tanubizonyitást mellőzte, mert e nélkül is megállapíthatónak találta, hogy a B /. alatti kötvényben foglalt biztosítási ügylet létre nem jött. Ugyanis a felek között nem a 167. alatti kötvényben foglalt biztosítás kibővítése, hanem teljesen uj és az előbbitől független biztosítási szerződés kötése szándékoltatván, ennek tartalmára és feltételeire nézve alperes által az uj biztosításra vonatkozólag tett ajánlat irányadó. Az A7. alatti ajánlat pedig világosan kifejezi, hogy a jelen ajánlatban fel nem vett írásbeli vagy szóbeli kijelentések vagy kikötések a társaságot nem kötelezik, a miből nyilvánvaló, hogy azok az ajánlattevőre nézve sem lehetnek kötelezők. Az A7. alatti ajánlatban azonban az a kikötés vagy kijelentés nem foglaltatik, amely a magiárt és malmot elválasztó tűzfal áttöretlen voltára és a tető fölötti kiemelkedésére, vagy pedig a melléképületeknek a malomtól való 15 méternyi távolságára vonatkoznék. Sőt felperes az A7. alatti ajánlatban foglalt kérdőív 42. b.) pontja alatt egyenesen kérdést intézett az alpereshez, hogy a gyár minden oldalról legalább is 20 méternyire szabadon áll-e s könnyen hozzáférhető-e? Ha nem áll szabadon, mily távolságban vannak a legközelebbi melléképületek? továbbá „meg van-e a gyár védve a szomszédból eredhető veszélyek ellen a földszintről a tetőn tul még 45 cm.-nyíre kinyúló s legalább is 30 cm. vastagságú tűzfalakkal?" Erre a kérdésre az ajánlat csak azt a feleletet tartalmazza, hogy „a malom a város közepén fekszik, keletről a Széchenyi utcza, északról a kert és a szomszéd utczai épület, nyugatról az Eger patak, délről pedig a Gyorsutcza határolják. A szomszéd épületek részben zsindej, részben cserép tetővel bírnak". Nyilvánvaló tehát, hogy felperes nem kívánt erre a kérdésre ujabb és határozott feleletet, hanem megelégedett azzal, hogy alperes a tűzfalra és a melléképületek távolságára ajánlatában nem nyilatkozott és minthogy a biztosított kérdőív előterjesztése esetén csak a kérdőpontokra adott feleletek valóságáért felelős (K. T. 474. §.), felperes pedig a kérdőpontokra feleletet nem kívánt, nem volt joga a kötvénybe az ajánlatban nem foglalt ténybeli kijelentéseket felvenni. Midőn tehát felperes az A7. alatti ajánlat folytán kiállított B7. alatti kötvényben azt kötötte ki, hogy a magtár a malomtól egy áttöretlen tűzfal által van elválasztva, mely legalább 00 cm.-nyire nyúlik a tető fölött, továbbá, hogy a lakház, istálló és kocsiszín a
