Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

2. sz. Kereskedelmi Jog 49 malomtól 15 m. távolságra fekszenek: nem fogadta el alperes ajánlatát ugy, amint az tétetett, hanem a kötvény kiállítása által a K. T. 319. §-a értelmében az A7. alatti ajánlatot visszautasította és egyszersmind uj ajánlatot tett. Az 1901. évi augusztus hó 24-én kelt E7. alatti levéllel megküldött ezt az uj ajánlatot azonban alperes nem fogadta el, mert 1901. évi augusztus hó 26-án kelt D/. alatti levelében azonnal visszautasította és ezzel a levelével határozottan kifogásolta a záradékok fentartását. Felperes a tűzfalra vonatkozó záradékát az I. és K. alatti lüggelékekben alperes kívánságához képest módosította ugyan, de alperes a neki viszszaküldött B /. alatti kötvényt még sem fogadia el, mit 1901. évi szeptember hó 3-án és szeptember hó 30-án kelt M. és D/. alatti levelei bizonyítanak, avval pedig, hogy e levelekben a melléképületek távolságáról többé nem tesz említést, nem jelenti azt, hogy ettől a kifogástól elállott volna; mert nem lévén vitás, hogy a melléképületek tényleg csak 10—30 m. távolságra vannak a malomtól, nem tehető fel, hogy az alperes ezzel ellenkező kikötést elfogadta volna és mert azt a nyilatkozatát, hogy a záradékokat nem fogadja el, elegendő volt felperessel egyizben közölni. Nem lehet az ajánlat elfogadására és az ügylet létrejöttére következtetni azon az alapon sem, hogy alperes a G'/. alatti (1901. évi szeptember 13 án kelt) levelében gőzma'ma üzemének három napi szünetelését felperesnél bejelentette és a B7. kötvény számára hivatkozó H7. alatti függelékeket átvette kifogás nélkül; továbbá, hogy szeptember 30-iki levelében az eddig érvényben volt biztosítását felmondotta és a kötvényt törlés végett beküldte ; mert kétségtelen, hogy a peres felek között 1900. évi október hó 1-től 1910. évi október hó l éig terjedő időre a 167. alatti biztosítási szerződés köttetett 726.100 korona biztosítási összegre; továbbá, hogy az 1901. évi augusztus 24-én kelt levelet, amelyben felperes a 167. alatti szerződést a B7. alatt beküldése mellett egyoldalulag megszűntnek jelentette ki, alperes a 47. és M7. alatti leveleiben el nem fogadta, hanem az uj, B7. alatti kötvényt visszautasította, mi által visszautasitottnak tekintendő felperesnek az E7. levelében foglalt és a 167. alatti kötvény megszüntetésére irányuló ajánlata is. Minthogy tehát a B7- alatti kötvényben foglalt biztosítás a B7- alatti kötvénynek alperes részére történt beküldésével létre nem jött: érvényben maradt a 167. alatti kötvényben foglalt biztosítás és amidőn alperes az üzem szünetelését bejelentette, ezt a 167. alatti kötvény alapján tette ; abból pedig, hogy a H /. alatti függelék nem a 167. alatti kötvénynek 1611455/57 számára, hanem a B7. alatti kötvénynek 1616.709/11 számára való hivatkozással állíttatott ki, mint felperes egyoldalú ténye, a fenforgó körülmények között alperes ellen nem bizonyít. Mert alperes, ki a korábbi biztosítást tartotta érvényben levőnek, könnyen elnézhette a helytelen számot és elfogadható az, hogy a másként rendben levő függeléknél a kötvény számának helyességét nem vizsgálta. Továbbá azt is elfogadta a bíróság, hogy alperes a D7. alatti levélben a kötvény számának megjelölésében és a kötvény visszaküldésében tévedett, mert a 16 /. alatti kötvény szerint a biztosítási díj minden év október hó 1-én lévén fizetendő, nyilvánvaló, hogy alperes, — ki a B7. alatti kötvény érvényes létrejöttét el nem ismerte, j— midőn az érvényben levő biztosítást 1901. évi október hó 1-ével beszüntette és a K. T. 485. §-ában biztosított jogával élni kívánt, csakis arra a biztosításra gondolhatott, amelynek dija október 1-én volt fizetendő és amely ehhez képest a díjfizetés elmulasztása által e napon tényleg meg is volt szüntethető. A B /. alatti visszaküldése tehát nem jelenti érvényének elismerését és az „eddig érvényben volt biztosítás" csakis a 16/. alatti kötvényre vonatkozhatott. Minthogy tehát a B7. alatti biztosítás a kifejtetlek szerint érvényesen létre nem jött: annak alapján az alperest az első évi biztosítási díj és a tartamengedmény fizetésére nem kellett kötelezni. Felperesnek végiratában előterjesztett kérelme, hogy az első évi biztosítási dij a K. T. 486. §. második bekezdése alapján ítéltessék meg, mint elkésett, nem vehető figyelembe, de e § alapján a lejárt dij különben is csak a K. T. 465 , 475. és 485. § ai esetén követelhető, ezeknek az eseteknek pedig egyike sem forog fenn. Miért is a felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti hir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta. (98/1903. V.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az első biróság ítéletéből átvett indokaiból helybenhagyatik. 20. A biztosító-társaság az elemi károk folytán szenvedett kár megtérítésére szolgáló biztosítási összeget birói letétbe helyezvén és a biztosított azt a letétből bélyeges nyugta ellenében felvévén, utóbbi joggal követelheti az ekként fizetett bélyegilleték visszatérítését, mert az 1809: XIV., illetve az 1883: VIII. t.-cz határozmányai szerint az ezen össze gek kifizetéséről szóló nyugták illetékmentesek és a biztosítótársaság a letétbe helyezés által okozott költséget maga tartozik viselni. (A m. kir. Curia 1234,1903. 1S04. május 19.) Váltójog. 21. A kellékhiányosán fizetés végett bemutatott és megóvatolt váltóürlapra vonatkozó óvás érvénytelen akkor is, ha a váltóban a hiányzó kellék utóbb pótoltatott, mert az óvatolás alkalmával nem váltó mutattatott be. (Curia 857/1903. — 1904. máj. 10.) A zalaegerszegi Tcir. törvényszéle, mint váltóI biróság: B.-melléki takarékpénztár felperesnek