Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Vörösmarty Béla - Közlési kötelezettség

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, ipar-, váltó-, csődjog, stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Váczi-körút 42. sz. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KIE. CUHIAI BIKÓ. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . . 20 K. f élévre 10 K. Egyes szám : l K. Telefon: 30 — 06. ELSŐ ÉVFOLYAM. - 2. SZÁN. MEGJELEN MINDEN-HÓ 1-ÉNÉS 15 ÉN. BUDAPEST, 1904. OKTÓBER 15. Vörösmarty Béla. A magyar jogéletnek nagy halottja van. Vörösmarty Béla, a m. kir. Curiának másod­elnöke, e hó 9 én, a reggeli órákban hirtelen meghalt. A magyar birói kar legjelesebbjeinek egyikét, a magyar jogélet egyik vezérlő alakját vesztette el benne. A magyar legfőbb biróság másodelnöki székének elfoglalása alkalmával a birói hivatás­ról elmondott emlékezetes beszéde felejthetlen lesz mindazok előtt, akiknek feladatuk a jog­védelem, a jogszolgáltatás. Aki a birói hivatás eszményképét oly meg­kapóan, oly hiven tudta ecsetelni, amint ez az akkor elhangzott szavakban foglaltatott, az maga sem lehetett más, mint a biró minta­képe. A birói pálya sokszor rögös utjain, a birói hivatás sokszor súlyos kötelességeinek teljesité­ben nem elég a tudás, nem elég a jogismere­tek nagy tárházában való teljes jártasság, nem elég a kellő szakértelem, — kell oda sziv is; kell oda az erős jogérzék által megtisztult ér­zelem is, amely a jogot össze tudja egyeztetni magával az élettel. Hiszen a jog, az igazság nem egy elvont fogalom, amelyhez alkalmazni kell az életet, hanem tételes intézkedés, amelyet alkalmazni kell az élethez. És a bírónak épen az a hivatása, hogy megkeresse és megtalálja az összeegyeztetésnek a módját ott, ahol a jog­szabály merevsége és az élet követelményei egymással összeütközni látszanak. Vörösmarty Bélában egyesült a birói hiva­tás mindkét tényezője, ö benne a tudós jogász nem homályosította el az érző embert. Amikor Ítélkeznie kellett, érvényesült benne mind a kettő és ez tette őt a biró mintaképévé, ez helyezte őt a magyar igazságszolgáltatás élére. Halála nagy veszteség a birói karra, mely­nek soraiban tettekben dús életének legjava ré­szét töltötte és veszteség az egész magyar jog­életre, amelynek nemcsak mint biró, hanem mint kormányzati férfiú is elsőrendű tényezője volt. A magyar kir. Curia, amelynek éléről ra­gadta el a kérlelhetlen halál, e fényes testület­hez illő módon adott kifejezést másodelnöke el­hunyta felett érzett fájdalmának, a mikor elha­tározta, hogy temetése napján az igazságszol­gáltatást szünetelteti, — emlékét pedig azzal fogja tiszteletben tartani, hogy mélyen emléke­zetébe vési a birói hivatásról elmondott amaz emlékezetes beszédét és annak szellemében szolgáltatja tovább is az igazságot. Közlési kötelezettség. Irta: Dr. Beck Hugó kir. curiai biró. Biztosítási ügylet ajánlat alapján köttetik. Az ajánlat tartalmazza azokat az adatokat, a melyekből a biztosító az elvállalandó koczkáza­tot elbírálja. Ezeknek az adatoknak ismerete tehát a biztositóra nagy fontossággal bir. Ter­mészetes ennélfogva, hogy a biztosító nagy súlyt fektet arra, hogy a biztosított az ajánlat­ban valóságnak megfelelő adatokat közöljön vele, mert csak igy lesz abban a helyzetben, hogy mindazokat a körülményeket, a melyek az elvállalandó koczkázatra befolyással birnak, kel­lően mérlegelhesse. Ebből önként következik, hogy a biztosí­tottnak kötelessége a biztosítás elvállalására fontos körülményeket a biztositóval a valóság­hoz hiven és elhallgatás nélkül közölni, és ha a biztosított ezt a közlési kötelességét megsérti, a biztosító a szerződés érvényességét megtá­madhatja. (Keresk. törv. 474., 475. §§.) A biztosított által közlendő körülmények­nek objektív értelemben kell fontosaknak lenni, vagyis azok a körülmények közlendők, a melyek a koczkázat minőségére, nagyságára és térje-

Next

/
Oldalképek
Tartalom