Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - Az amszterdami tengerjogi kongresszus

28 Kereskedelmi .Ina 1. sz. alól felmenti. Mert: Habár a váltóra a fizetés hiánya miatti óvás feivételére rendelt határidő eltelte után vezetett forgatmány a váltó-törvény (1876 : XXVII. törvényczikk) 14. §-a szerint váltó­jogi hatálylyal nem bir és igy tényleg egyszerű engedményt képez is, mindazonáltal az első fokozat szerint illetékezendő váltóra vezetett ily utóforgatmány az illetékszabályok illetéki díj­jegyzéke 32. tételének 2. a), illetőleg 79. tételé­nek 0) pontja értelmében feltétlenül illeték­mentes. Ha az iparos (kereskedő) megadóztatott üzletét az adózta­tási cycluson belől beszünteti s e helyett a város más terü­letén uj iparüzletet nyit, ez az uj üzlet a korábbi üzlet foly­tatásának tekinthető nem lévén, a régi üzlet adója az üzlet megszűnése napjától számítva adótárgy hiány czimén törlendő. 24 244/1903. P. szám. A m. kir. közigaz­gatási bíróság a panasznak helyet ad s a panaszosnak a budapesti k.-i vendéglő-üz­lete után kivetett III. oszt. kereseti adó­ját 1902. évi novemher hó 1. napjától kezdődő­leg törölni rendeli. Indokok: Nem vitás, hogy a panaszosnak k -i vendéglő-üzlete 1902. novem­ber 1. napjával megszűnt annak folytán, hogy ezt a vendéglőt a székesfővárostól más vette bérbe. Az ezen alapon kért adótörlés azon ok­ból tagadtatott meg, hogy a panaszos a székes­főváros II. kerületében nyitott vendéglői üzletet, s a II. kerületi elöljáróság ezen üzlet megnyi­tását üzletáthelyezésként engedte meg. Az adó­törlési kérelem eldöntésére egyáltalán nem lehet befolyással az, hogy az uj vendéglő nyitása minő czimen engedtetett meg, hanem egyedül döntő körülmény az, vájjon az adó alá vont adótárgy az adózóra nézve megszünt-e, vagy sem. A panaszos azzal, hogy a székesfőváros II. kerü­letében vendéglőt nyitott, egészen idegen és más viszonyok közé jutott, mint volt a székesfőváros IX. kerületében tartott üzlete mellett s az utób­biból elért jövedelem az ujabb üzlet jövedel­mezőségére befolyással nincs. A panaszos uj üzlete tehát a korábbi folytatásának egyáltalán nem tekinthető s igy az adózás szempontjából uj üzlet, vagy ha ezt mástól vette át, az ugyan­ott már eddig is fennállott és nem a IX. kerü­letben általa birt vendéglői üzletnek folytatása, mig a korábbi üzlet, mint adótárgy reá nézve megszűnt. Ez okoknál fogva a panaszos az adó­törlést az 1883 : XLIV. törvényczikk 12. §-a 2. b) pontja alapján jogosan igényli. Ugyanazon követelés iránt több rendbeli kereset alapján különböző egyének ellen indított perben az illeték annyiszor rovandó le, ahány ítéletet hoz a bíróság. 9476/1903. P. S7ám. A m. kir. közigazga­tási bíróság a panaszt elutasítja, mert: abból, hogy az ítéleti illeték a bírói határozat hozataláért jár, önként következik, kogy az illeték annyiszor fizetendő, ahány Ítéletet hoz a bíróság, továbbá mert nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely a most emiitett általános szabály alól azon a czimen, hogy a több Ítélet hozatalát igénylő több per tárgya ugyanaz a követelés, kivételt állapitana meg. Nincs ily kivétel az 1894 : XXVI. törvényczikk 17. §-ában sem, amelyre a pana­szos hivatkozik, mert az emiitett törvénysza­kasznak az a rendelkezése, amely szerint ugyan­azon peres tárgyra nézve a pertársak ellen ho­zott részitéletek az illeték szempontjából egy ítéletnek tekintendők, csak az 1893 : XVIII. tör­vényczikkel szabályozott sommás eljárásra és ebben is csak arra az esetre vonatkozik, ha a bíróság egy keresetben érvényesített több kö­vetelésnek egyes részeire korlátozva hoz a pertársak ellen több ítéletet, amikor szintén mindegyik részitélet külön illeték alá esik, de az ugyanazon peres tárgyra nézve a pertársak ellen hozott részitéletek után járó illetékek ösz­szege nem lehet nagyobb, mint amennyi fize­tendő volna akkor, ha a birófeág csak egyetlen ítéletet hozna. Az államvasutakhoz benyújtott oly beadvány, melyben a fél az utánvételi összeget az elveszett utánvételi igazolvány nélkül kiutaltatni kéri, bélyegmentes. 13.933/1903. P. szám. A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad, panaszost a tőle követelt illeték fizetése siói felmenti és annak törlését elrendeli. Indokok: A magyar királyi államvasutakhoz benyújtott és megleletezett kérvényben panaszos azt kérte, hogy az államvasutakon szállított árukért őt megillető utánvételi összeget az élvezett után­vételi igazolvány felmutatása nélkül felvehesse. Az utánvételi összeg felvétele és a feladónak kiadása nem képez külön ügyletet, hanem szoro­san összefügg az áruszállítással, az áruszállítás egy részét képezi és a szállítási ügylet csak az utánvételi összeg kifizetésénél tekintendő be­fejezettnek ; az áruszállítás tárgyában a vasúti igazgatósághoz benyújtott beadványok pedig az illetéki díjjegyzék 14. tétel t) pontja értelmében bélyegmentesek levén, a kérdéses beadvány is bélyegmentesnek kimondandó s ehhez képest ügyfél az illeték fizetése alól felmentendő volt. Az okirattól járó illeték követelésének joga — tekintet nélkül arra, vájjon az okirat bejelentési kötelezettség alá esett e vagy sem — elévül, ha az illetékkövetelés keletke­zésétől számított öt év alatt nem vettetik ki. (18;729 1903. P. szám.) Midőn a zálogjogi bejegyzés a telekkönyvi hatóság részéről, a peres eljárás folyamán a polgári bírósághoz benyújtott végrehajtási kérvény alapján a polgári bíróság megkeresé­sére eszközöltetik, a felek a bejegyzési illetéket magán a kielégítési végrehajtási kérvényen bélyegjegyekben is le­róhatják. (29.368/1903. P. szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom