Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - Az amszterdami tengerjogi kongresszus

1. sz. Kereskedelmi Jog 19 részvények ellenében köteles 6000 koronát fizetni, amely felfogásból folyólag a felek közti viszonyra nézve nem döntő az a körülmény, hogy felperes részvénytársaság megalakulásakor kit tekinteteit törzsrészvényesnek. A peres kérdés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy alperes a C7. alatti okiratban a h. é. vasút kiépítéséhez való hozzájárulás iránt vállalt kötelezettséget. E kötelezettség hatályát és következményeit a C /. alatti okiratban kifejezetten is felemiitette és azt a h. é. vasutakra vonatkozó 1888: IV. törvényczikk szabályai értelmében kell elbírálni. Az 1888 : IV. törvényczikk 10. §-a értelmében h. é vasúti részvénytársaság alapítása esetében a kormány határozza meg a névleges építési tőkét, a kibocsátható elsőbbségi és törzsrészvények számát, az elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyamát és a pénzbeszerzés módozatait ; s így a kormány határozza meg, hogy mennyi tőke használható fel a vasút kiépítéséhez és hogy e tőkének mely része szerezhető be elsőbbségi részvények^kibocsátasa által, mely része pedig törzsrészvények kibocsátása által. Ebből következik, hogy a mikor a hozzájárulás iránt vállalt kötelezettségek összege nagyobb, mint a mennyi a vasút kiépítéséhez a kormány által történt megállapítás szerint szük séges, akkor az alakuló részvénytársaság a hozzájárulások egy részét a megalakuláskor figyelmen kivül kénytelen hagyni és a tözsrészvények ellenében vállalt hozzájárulásokat csak oly összeg erejéig veheti igénybe, a mely összeg erejéig a kormány megállapítása értelmében törzsrészvényeket bocsáthat ki. Minthogy felperes részvénytársaság alakulásakor az egész törzsrészvénytőke a közgyűlési jegyzőkönyvben és a tervezetben felsorolt hozzá járulások által az alperes által vállalt hozzájárulási kötelezettség tekintetbe vétele nélkül fedezve volt, ennélfogva nyilvánvaló, hogy a h. é. vasút kiépítésére vállalt hozzájárulások összege nagyobb volt a vasút kiépítése végeit szükséges összegnél és annál az összegnél, a melyet a részvénytársaságnak a törvény és a kormányhatározat értelmében igénybe vennie és törzsrészvények utján beszereznie szabad volt. Minthogy pedig a részvén)társaság a megalakuláskor a közgyűlési jegyzőkönyvben és a tervezetben felsorolt hatóságokat és magánosokat tekintette törzsrészvényeseknek és a törzsrészvényeket ezeknek biztosította s a közgyűlési jegyzőkönyvben felsorolt magánosok ugyanezen jegyzőkönyv szerint az alakuló közgyűlésen részt vettek és ott a törzsrészvényesi jogokat gyakorolták; minthogy továbbá e körülmények jelentősége az, hogy a felperesi rész énytársaság a közgyűlési jegyzőkönyvben felsorolt hatóságok és a tervezetben felsorolt magánosok hozzájárulásainak elfogadásával alakult meg, alperes hozzájárulását pedig a részvénytőke beszerzésénél figyelmen kivül hagyta: ennélfogva alperes hozzájárulása, a törzsrészvénytőke más hozzájárulóktól történt beszerzése folytán feleslegessé vált és igy a törvény értelmében többé nem volt igénybe vehető. Ebből következik, hogy akár törzsrészvényjegyzésnek, akár különleges jellegű magánjogi kötelezettségnek tekintessék a C'A alatti okiratban elvállalt hozzájárulási kötelezettség, megszűntnek kell azt tekinteni annak folytán, hogy felperes részvénytársaság azt a megalakuláskor nem vette tekintetbe és a törvény értelmében kibocsátható törzsrészvényeket más hozzájárulók közt osztotta fel. E felfogás helyességét támogatja az is, hogy az ezzel ellentétes felperesi felfogás visszaélésekre vezethet. Felperes részvénytársaság azt állítja, hogy az alperesnek a követelt 6000 kor. ellenében átadandó törzsrészvényeket oly módon szerzi meg, hogy valamely tetszése szerint kiválasztott törzsrészvényesnek engedi át az ez által szolgáltatandó törzsrészvényei ellenében az alperes által fizetendő összeget, — ami pedig annyit jelent, hogy a részvénytársaság az illető törzsrészvényest, a ki a részvénytársaság meg; alapítása óta a törzsrészvényesi jogokat gyakorolta, a törzsrészvényesi minőségéből folyó kötelezettségek alól felmenti, azaz ezt a törzs} részvényest jogtalan előnyhöz juttatja. Minthogy e szerint alperesnek a C7. alatti okiratban vállalt kötelezettsége megszűnt és felperes részéről nem érvényesíthető; minthogy ; ennélfogva az alperes által tett egyéb kifogások elbírálása jelen per eldöntésére nem szükséges: ennélfogva felperest keresetével a fent kifejtettek alapján el kellett utasítani. A budapesti Tcir. Ítélőtábla: Az első bíróságnak egyedül felperes által felebbezett itéle! tét helybenhagyja, — a benne foglalt indokok alapján és a felebbezésben felhozottakra való tekintettel még azért, mert az, ha a helyiérdekű vasút engedélyesének, vagy jogutódának megengedtetnék, mikép hozzájárulás czimén a részvénytársaság megalakítása után, utóbb oly személytől is fizetést igényeljen, kire a részvénytársaság megalakításával tekintettel nem volt és a kit ilykép abba a helyzetbe sem juttatott, hogy a neki kijáró részvények alapján érvényesíthető szavazati jogokat a részvénytársaság megalakításánál gyakorolhasson, — nyilt visszaélésekre és meg nem engedett haszonszerzésre vezetne, a mennyiben ez által lehetővé tétetnék, hogy a helyiérdekű vasutaknak rendszerint csak a névértéken alóli értékkel bíró törzsrészvényei, azok visszaszerzése utján egymásután többekre, a teljes névértékkel számított fizetés követelésével rákényszeríttessenek és ilykép az engedélyes vagy jogutóda, a kormányhatóság előtt bemutatott és ez által megállapított hozzájárulás mértéken túl a kormányhatósági határozat megkerülésével, az illető vasúti érdekeltségtől hozzájárulás fejében a megállapítottnál nagyobb összeget behajthasson ; már pedig a biróság az