Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 6. szám - A téves árszámitás jogkövetkezményei

168 Kereskedelmi Jog 6. sz. nek meghatározása után „amidőn" szavakkal van alperes teljesítési kötelezettsége időbelileg meghatározva, ami nem magyarázható másként, mint ugy, hogy „ezután" áll be alperes átadási kötelezettsége. Támogatja ezt az értelmezést felperesnek válaszirata is, mely szerint felperes is azt állítja, hogy a 440 kor. hálralékos vételárat ki akarta fizetni, hogy ennek ellenében, tehát kifizetése után, alperes az üzletet, ennek berendezését és a lakást bocsássa felperes rendelkezése alá. Ámde fehéresnek nem kínálni, hanem fizetni kellett volna a hátralékot s hogy ezt nem tette, bizonyítva van az általa felhívott tanuk vallomásával, mert felperes testvérének S. S.-nak vallomása szerint felperes a felmutatott pénzt csak az üzleti áruk felmérése és átadása után akarta fizetni, B. J. vallomása szerint alperes az üzleti áruk átadásának megkezdése előtt kifejezetten is, de sikertelenül hívta fel a felperest a hátralékos vételár visszafizetésére. Minthogy eszerint a felperesi tanuknak az alperesi tanuk előadásával is támogatott vallomása szerint felperes az átadás megkezdése előtt a hátralékos vételart meg nem fizette s ekként alperes az üzletet a szerződés értelmében átadni nem tartozott, igy alperes szerződésszegő nem lévén, a kapott foglalót visszaadni és kártérítést fizetni nem köteles. (5394/1903.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. (2176/1903. V. sz.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokai alapján annyival inkább helybenhagyatik, mert a dolog természetéből folyik, hogy oly esetben, melyben maga az üzlet, mint önálló vagyontárgy, külön képezi az adásvétel tárgyát, az ugyancsak külön adásvétel tárgyául megjelölt áruk átadása, ellenkező kikötés hiányában csakis az üzletért megállapított vételár lefizetése után követelhető. 95. A vételügylettőli elállásról való értesítés elmulasztásának csak az a következménye, hogy a teljesítésben késedelmes fél a teljesítéshez mindaddig ragaszkodhatik s azt joghatálylyal felajánlhatja, mig őt a másik fél arról nem értesítette, hogy a teljesítés helyett kárt kö/etel, továbbá, hogy a teljesítésben késedelmes fél az utólagos teljesítésre vonatkozó törvényes jogát a későbbi értesítés esetén is érvényesítheti. Ezen értesítés módjára nézve a törvény rendelkezést nem tartalmazván, a késedelmes fél ellen beadott kártérítési kereset is ily értesítésnek tekintendő, amelyen tul utólagos teljesítési határidő engedélyezése már nem követelhető. (Curia. 1278 1904. — 1904. október 4) A kassai kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét a per főtárgyára s a perköltségre vonatkozó intézkedésében helybenhagyja. Indokok: A per érdemét illetőleg a kir. tábla előrebocsátja, hogy „fix vétel" csak oly esetben forog fenn, amikor a felek között kiköttetett, hogy a szerződésnek a meghatározott határidőben való teljesítése a vételügyletnek oly lényeges feltétele, amelynek nem teljesítése esetén a felek a vételügylettöl elállhatnak. Minthogy pedig a per adatai, jelesül: az F. a. kötlevél tartalmából a szállítási határidők elhalasztása tárgyában a felpereshez intézett levelek tartalmából nyilvánvaló, hogy a felek közötti szerződés teljeíitése határidőhöz kötve nem volt; ennélfogva a kir. ítélőtábla megállapítja, hogy a kérdéses szerződés oly vételi ügyletre irányult, a melyre nézve az eladóval szemben a jogok érvényesítésére a K. T.-nek az elsőbirósági Ítéletben felhívott, a „fix vétel"-ről szóló 353. §-a alkalmazást nem nyerhet. Kiemeli továbbá a királyi ítélőtábla azt is, hogy a K. T. 354. §-ának ]) a bírói gyakorlatban megállapodott helyes értelmezése szerint, az azonnali értesítés elmidasztásának csak az a következménye, hogy a teljesítésben késedelmes fél a teljesítéshez mindaddig ragaszkodhatik, és azt joghatálylyal felajánlhatja, mig öt a másik fél arról nem értesítette, hogy a teljesítés helyett kárt követel, hogy továbbá a teljesítésben késedelmes fél a törvény által az utólagos határidőben leendő teljesítés iránt részére biztosított jogot a későbbi értesítés esetére is igénybe veheti; végül, hogy miután az értesítésnek módja előírva s hatálya alakszerűséghez kötve nincs, a kérdéses értesítés a kárkövetelés iránt indított keresettel megtörténtnek tekintendő s ezt a kíreset kézbesítése helyettesíti. Minthogy pedig az alperesek a jogelődök késedelmének pótlása iránt a per folyama alatt készséget nem mutattak, e nélkül pedig a felperes utólagos teljesítési határidőt engedélyezni nem is tartozott; ennélfogva az alperesek e tárgyú kifogásai helytálló alappal nem is bírnak és az első bírói ítélet helybenhagyandó volt. (2077/903. keresk. szám.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a benne felhívott indokokból helybenhagyatik. 96. Próba szerinti vétel esetében, ha a vevő a lepecsételt mustra kézhezvétele után nem nyilatkozik az elfogadás vagy visszautasítás tekintetében, a vételügylet létrejöttnek nem tekinthető. (M. kir. Curia. 177/1903 — 1904. nov. 10. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Abból a körülményből, hogy felperes'czég a D) alatt csatolt levelében kettős próbaküldeményről tesz említést és a kettős próbapalaczkot az alperesnek tényleg el is küldötte; továbbá alperesnek C) alatt csatolt levele ama tartalmából, hogy alperes a vételügylet végleges megkötését attól tétté függővé, hogy a neki küldött próbát megfelelőnek fogja-e találni, ami ellen felperes nem iiltakozott, mivel erre vonatkozó tényállítására nézve az alperes vonat!) K. T. 354. §. „A szerződő felek közül az, aki a teljesítés helyett kártérítést követelni vagy a szerződéstől elállani kiván, erről a másik felet azonnal értesíteni és ennek, ha ezt az' ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik-"