Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 6. szám - A téves árszámitás jogkövetkezményei

6. sz. Kereskedelmi Jog 165 J O O GYA KOR AT. I. Hazai joggyakorlat. Általános. 86. Ha az ügylet, amelyben bizonyos értékpapírok biztosítékul adattak, már lebonyohttatott, a biztositéki zálogbirtokos a letevő ellen fennálló valamely más lejárt követelése erejéig nem gyakorolhatja jogát akkor, ha a letevő az értékpapírokat tőle már visszakövetelte. (M. kir. Curia. 1310/1903. — 1904. június 17.) M kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróság Ítéletének vonatkozó indokai alapján helyesen állapította meg azt, hogy azok az értékpapírok, amelyek visszaadását, illetve értékük megfizetését felperes az alperestől ebben a perben követeli, azoknak átadása alkalmával azzal a meghatározott rendelkezéssel kerültek az alperes birtokába, hogy azok óvadékul szolgáljanak az alperes részére a felperes által a 2. 7. alatt csatolt szerződésben elvállalt kötelezettségei tekintetében, valamint helyesen állapította meg azt is, hogy felperes az említett szerződésben elvállalt összes kötelezettségeinek már megfelelt. Minthogy pedig a K. T. 309. §-a értelmében a hitelező az adósának határozott rendelkezése mellett átvett értékeire megtartási jogot — és pedig tekintet nélkül arra, hogy követelése lejárt-e vagy nem — csak abban az esetben gyakorolhat, ha az adós csőd alá kerül vagy csak fizetéseit szüntette meg, vagy ha az ellene vezetett bírói végrehajtás siker nélkül maradt s minthogy alperes nem is állította, hogy ezen esetek egyike fenforog vagy pedig, hogy a 2. 7. alatt csatolt szerződés által részére biztosított óvadék a felperes által St.-féle tartozásért állítólag elvállalt kezességre is kiterjesztetett: a másodbiróság ítéletének az alperest az ott felsorolt értékek kiadására, illetve azok értékének fizetésére kötelező rendelkezése helybenhagyatott. 87. A kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre nem terjed ki az üzlet folytatásával nem járó oly feltétel megállapítására, hogy az eladó a vevőt bizonyos körülmények bekövetkezte folytán érhető kárért kártalanítani fogja. (M. kir. Curia. 1009/1903. — 1904. szeptember 23.) 88. A valamely követelésből elengedett hányad fedezetére a jótálló kezes háta mögött a hitelezőnek adott fedezeti váltó kiadását a jótálló kezes a hitelezőtől akkor sem követelheti, ha ö a hitelezővel ugy egyezett meg, hogy az általa átvállalt kvóta megfizetése után a hitelező az adós elleni egész követelését reá ruházza. (M. kir. Curia. 1590/1903. — 1904. november 9.) 89. Midőn döntő tények jelentőségének megítéléséhez különös szak tudás kívántatik, szakértők meghallgatása csak abban az esetben mellőzhető, ha a bíróság a szakértők meghallgatásának mellőzését azzal indokolja, hogy a különleges szaktudást igénylő tényeknek és azok jelentőségének megítélésére kellő szakértelemmel rendelkezik és a bizonyítás egész anyagának szorgos méltatásával előállott ezt a meggyőződését kellően indokolja. (Budapesti kir. itőtábla mint felülvizsgálati bíróság 1904. október 28. — 1904. II. G. 113.) Czégjeyyzés. 90. A társas czég egyik tagja abból kilépvén, a benmaradt tag által egyedül, ügyvédi ellenjegyzés mellett beadott kérvény alapján is el lehet rendelni a kilépett tagnak a czégjegyzékböl leendő törlését, mert a K. T. 65—67. § aiban megkívánt alakszerűségek csak a czég bejegyzésének eseteiben kívántatnak meg. (M. kir. Curia 1417/1904. — 1904. október 25.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzése helybenhagyatik. Indokok : A K. T. 67. §-ának az a rendelkezése, hogy a 65. és 66. §-okban felsorolt bejelentések a közkereseti társaság összes tagjai által ott jelzett módon aláirandók, a K. T. 104. §-ában felsorolt esetekre kiterjesztve nem lévén, a közkereseti társaság egyik tagjának kilépésére vonatkozó bejelentés abban az esetban is megfelelő, ha ez a bejelentés az ezt teljesítő egyik társtagtól nyert szabályszerű meghatalmazás alapján, az ezzel megbízott ügyvéd ellenjegyzésével van ellátva és nem képez akadályt az sem, hogy a kilépő társtag ezt a körülményt nem magában a beterjesztett kérvényben, hanem az ennek kapcsán bemutatott közjegyzői okiratban foglalt külön nyilatkozatban terjeszti elő. A fenforgó esetben azonban arra való tekintettel, hogy maga a bejelentő társtag L. J. már a kérvényében arra utalt, hogy a közte és L V. — mindketten a „L. L örökösei" czégü közkereseti társaság tagjai — közt utóbb létesült és C /a. becsatolt megállapodás szerint az A '/. alatt csatolt közjegyzői okiratba foglalt az a nyilatkozat, amely szerint L. V. társtag a társaságból való kilépését kijelentette és ennek a czégjegyzékbe való bevezetés végetti bejelentésre L. J. másik társtagot felhatalmazta, hatályon kivül helyeztetett és ugyancsak az általa előterjesztettek szerint a D. alatt csatolt egyezmény L. V. által még el nem fogadtatott, minthogy a másodbiróság végzésének vonatkozó indokai alapján helyesen állapitotta meg azt, hogy az a kérdés, vájjon a kérvényhez A., illetőleg B. és. C. alatt csatolt okiratban foglalt jogügyletek joghatálylyal bírnak o,