Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A szövetkezet szervei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

tóbb nem lényegtelen megszorítást tösz. Csak az alapító vagy legalább hat hó óta fennálló tagság jogosít a kártérítési pert indító egytized részben való részvételre ; a közgyűléstől számítva nem három, hanem egy hó alatt lehet a pert megindítani ; a költségeket a perlekedő kisebbség — tekintet nélkül vétlenségére — köteles megtéríteni ; viszont egyéb károk megtérítéséhez nem is elég a vétkesség, hanem rosszhiszeműség kell. Az alaptalan, de vétkesség nélkül indított per esetében keménynek és visszariasztó célzatúnak látszik a per erdménytelenségéért való objektív felelősség. Az pedig igen érdekes rendelkezés, hogy a kisebbségi perben egyességet csak a kezdeményező kisebbség hattizedének hozzájárulásával lehet kölni. Ha tehát a közgyűlési többség belemegy a perlésbe a kisebbség indítványára, szabadon egyezkedhetik is; ehhez szükséges a közgyűlésen kialakult többség 60%-ának hozzájárulása. A tagok egyéni jogai sorában a megtámadó jog szabályozása egy vonatkozásban a magánjogi elemekkel u. o. éles összeütközésben van, mint az 1930 : V. t.-c. 40 §-a. A tv. 64. §-a világosan arra az álláspontra helyezkedik, hogy a sikeres megtámadás eredménye a közgyűlési határozat semmissé nyilvánítása. Ebből az következik, hogy a törvénybe, vagy az alapszabályokba ütköző közgyűlési határozatok semmisek és nem csupán megtámadhatók. Ezzel pedig sehogy sem fér össze a megtámadó jognak 6 hónapos záros határidőhöz kötése. Az 1930 : V. t.-c. legalább sehol sem jelenti ki, hogy a közgyűlési határozat semmis is lehet ós ezzel mintegy elleplezi az inconventiál és megtűri azt az értelmezést, hogy a semmis határozatokra a határidő nem vonatkozik, a szövetkezeti törvény szerint azonban valójában a 64. §.-sal ellentétben az lenne a helyzet, hogy — amennyiben a cégbíróság hivatalból nem észleli a semisséget — minden közgyűlési határozat a megtámadható jogi tények sorába kerül és a preclusiv határidő eltelte a megtámadási hatalmasság elenyésztét vonja maga után. Azt hiszem azonban, hogy ezt az orvosoló hatályt a gyakorlatban mégsem lehet elismerni, mert a semmis és aiz időmúlással sem orvosolható közgyűlési határozatok nem válhatnak az időmúlással sem érvényessé, így ha a közgyűlés az egész mobil vagyont külföldi valuta effektív szolgáltatása fejében a Nemzeti Bank engedélye nélkül eladja vagy osztalék címén a tagok közt az egész vagyont kiosztja. Ezt fogyatékosságot nem küszöböli ki az sem, hogy a kft-nél kimondott 3 hó itt 6 hóra emeltetett. A közgyűlési határozat nem lehet több, mint a szövetkezet egyoldalú akaratnyilvánítása. A megtámadó jog elenyészése pedig annyit jelent, hogy nincs többé mód a nyilatkozat meg nem történtének tételére. Ha azonban az egyoldalú nyilatkozat tartalmi okokból semmis, hiába válik a megtétele végérvényessé, semmisség okából hatálytalan marad. így egy színleges vételártartozásba burkolt megvesztegetésnek a közgyűlés által megszavazása sem orvosolhatja a semisséget. VI. Az igazgatóságnál szembetűnő, hogy a törvény a szakértelemnek nem nagy fontosságot tulajdonít. Ez főleg két vonatkozásban ütközik ki: egyfelől az igazgatóság díjazásának mostoha kezelésében, másfelől az igazgatósági tagsági minőségnek a szövetkezeti tagsághoz kötésében. Meghatározott összegű díjazásról nem lehet szó, hanem — legfeljebb az évi felesleg 10°/o-a erejéig — a közgyűlésnek csak joga van díjat adni. Sőt