Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A szövetkezet szervei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

(54 és ezért szigorúan jogászi szemmel nézve álszövetkezetről beszélni sem lehet, mert a törvény normáinak megfelelő szövetkezetnek mondott kereskedelmi társaság jogi szempontból szövetkezet és tökéletesen közömbös, hogy milyen gazdasági célt szolgál, minő üzleti vagy más tevékenységet fejt ki. II. A szövetkezet jogi formájának azonban megvolt az a tragikuma, hogy ezt a társaságok rendszerébe tökéletesen beillő formát az úttörői társadalompolitikai célokkal átitatott gazdasági célokra építették ki, hogy úgymondjam, fedezték fel, valahogy úgy, mint ahogy egy természettudós fedezi fel azt a még nem ismert új elemet, amelynek a lényeges adatait az elemek táblázata alapján már régen kiszámították. A feltalálók és követőik azonban megdöbbenéssel látták, hogy találmányukat, amelynek számára a szocilális fejlődés irányvonalába eső sajátságai miatt sikerült sokféle kedvezményt és köztámogatást is kivívni, a szó szoros értelmében vett üzleti célra is felhasználják. Olyan valami ez, mint amikor Joliot-Curie a Cur/e-házaspár képviseletében igen jó néven veszi a rádium gyógyítási és békés termelési céljára való felhasználását, sőt az erre irányuló kutató munkában nagy energiával vesz részt, de elítéli a nagy találmány háborús célra felhasználását. Pedig a radioaktív anyagok éppen úgy a természet törvényeinek tesznek eleget, amikor — talán nemsokára — a békés építőmunka számára fognak felmérhetetlen értékű energiát szolgáltatni, mint a hadicélokra felhasználások esetében. Igénytelen véleményem szerint tehát az ú. n. álszövetkezetek elleni küzdelem voltaképpen jogi szempontból nem jelent egyebet, mint egy kereskedelmi társasági formának bizonyos különleges célok kizárólagos szolgálatába állítását az eredeti általános kereskedelmi célok szolgálatából pedig a kitiltását. Ez a folyamat nálunk kétségkívül már a kereskedelmi törvénynyel elkezdődák, amely olyan társadalompolitikai elemeket vegyít a szövetkezet fogalmi meghatározásába, amelyekhez hasonló fogalmi elemek a többi kereskedelmi társaságok meghatározásában nem fordulnak elő. Éppen ezek a fogalmi elemek adtak alapot az álszövetkezeti minőség megállapítására olyan esetekben, amikor a jogi forma ugyan a törvénynek tökéletesen megfelelt, a szervezet azonban nem szolgálta őszintén azokat a célokat, melyekre a jogi formát a törvény rendelte. Ezzel a sajátos vonással ami a többi kereskedelmi társaságok esetében szinte elképzelhetetlen, a szövetkezet a magyar jogban mindig kiütközött az igazi kereskedelmi társaságok sorából és mindig visszásán hatott, hogy van egy olyan kereskedelmi társaság, amely az „ál" jelzőt érdemli ki, mihelyt — egyébként tisztességes — de csakugyan egyszerűen kereskedelmi tevékenységet fejt ki, amely minden más kereskedő és kereskedelmi társaság esetében a világ legtermészetesebb dolga. Minnél nagyobb számmal alakultak azután ki olyan adó-, illeték és egyéb kedvezmények, amelyek természetesen nem a szövetkezet jogi formájának, hanem az általa szóigálható társadalompolitikai céloknak szóltak, annál inkább tünt fel visszaélésnek, ha a szövetkezet mégis megpróbált az lenni, aminek nevezték : igazán kereskedelmi társaság. Ezért látom igen logikusnak, amikor az új törvény nem illeti a gyermeket hamis névvel, hanem a szövetkezetet kirekeszti a kereskedelmi tár-