Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezetek cégjogi vonatkozásai. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

18 VII. Hiányosnak tartom a Kódex 96. §-át, mely a feloszlás okai között nem sorolja fel azt az esetet, midőn a szövetkezet egész vagyonát az 50. § c) pontja értelmében más szövetkezetre ruházza, át. Ez az aktus nem vonható az egyesülés fogalma alá, mert hiszen a fúziónál a beolvadó szövetkezet tagjai a beolvasztó szövetkezet tagjaivá válnak, szemben a vagyonátruházással, ahol az átruházó szövetkezet tagjai nem lepnek be a megmaradó társaságba, amely utóbbiba csupán a vagyon ömlik át, míg az átruházó szövetkezet megszűnik. A K. T. még nem ismerte a vagyonátruházásnak ezt a módját, a Kft. T. 37. §-a azonban már a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja az egész társasági vagyonnak elidegenítését, ezt azonban a 82. §-ban a társaság felosztási okául kifejezetten fel is sorolja. A Kódex jelenlegi rendelkezései mellett nyitott kérdés, vájjon a Magyar Országos Szövetkezeti Központon, illetve Országos Hitelszövetkezeti Központon kívül létesülhet-e más szövetkezeti központ, vagy más formában feltéve a kérdést, állihat-e valamely szövetkezet kizárólag jogiszemély tagokból. A törvény 23. §-a folytán jogiszemély alatt itt természetesen csak szövetkezetet szabad érteni. A tételes jog szempontjából vizsgálva a kérdést, kiindulásul megállapítható, hogy a törvény megengedi, hogy a szövetkezet tagja lehessen más szövetkezetnek (kivéve a termelő szövetkezeteknek) és csak azt kívánja, hogy a tagszövetkezet a törvényben és az alapszabályban a tagokra megállapított feltételeknek megfeleljen. Arra nézve, hogy valamely szövetkezet túlnyomó részben szövetkezetekből, mint tagokból állhasson, kifejezetten utal a törvény 65. §-a, midőn megengedi, hogy az alapszabály a közgyűlés helyébe a tagok küldötteinek gyűlését léptethesse, az olyan szövetkezetnél, amelynek tagjai túlnyomó részben szövetkezetek. Olyan kifejezett tilalmat, mely szerint a szövetkezet nem állhat csak jogiszemély tagokból, a törvény sehol sem tartalmaz, más irányú rendelkezése folytán azonban a tilalmat közvetve fennállónak kell tekinteni, vagy legalább is gyakorlatilag nincsen lehetőség csak szövetkezetekből álló szövetkezet létesítésére. Jelesül a törvény 66. és 79. §-ai folytán a K. T.-nek ilyen megkötöttséget nem tartalmazó rendelkezéssel szemben igazgatósági, ill. felügyelőbizottsági tag csak szövetkezeti tag lehet és értelemszerűen e tisztségetviselők — a választás motívumát képező személyhez tapadó bizalom, az individuális büntetőjogi felelősség, az igazgatósági tagsági minőség heylettesíthetetlensége folytán, kifejezett megengedő jogszabály hiányában, — csak természetes személyek lehetnek. Nehezen is volna elképzelhető, hogy a jogiszemély szövetkezet mint olyan, kollégiumban eljáró igazgatósága útján, egy másik szövetkezetnek ugyancsak kollégiumban határozni köteles igazgatósága egyik tagjaként járjon el. De vájjon megfelel-e ez az eredmény a törvényhozói akaratnak és egyáltalában a Kódex, úgy ahogyan van, ezt a negatív irányt képviseli-e egyéb VIII.