Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezetek cégjogi vonatkozásai. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

46 IV. A Kódex 62. § 1. bekezdése szerint a közgyűlés minden olyan határoza­tát, amely törvénybe vagy alapszabályba ütközik, bármely tag megtámad­hatja. A K. T. annak idején nem tartalmazott rendelkezést a szövetkezetek közgyűlési határozatainak megtámadhatóságáról, úgy, hogy a bírói gyakor­latnak kellett ezt a hiányt a K. T. 174. § értelemszerű alkalmazásának ki­mondásával pótolni. Egységes volt azonban az eddigi bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a szövetkezeti tagságnak nemcsak a sérelmezett köz­gyűlési határozat meghozatalakor, hanem a pernek egész folyama alatt fenn kell állnia s ennek hiányát a bíróság a kereset elutasítását eredményező aktorátusi jog hiányának tekintette. Mindezek megemlítésére az szolgáltatott okot, hogy az irodalomban a Kódexre utalással máris ellenkező nézet talál­ható éppen a Kódex miniszteriális előadói részéről, akik szerint a szövetke­zeti tagsági viszonyok csak a közgyűlés napján kell fennállni, később már nem. Nézetem szerint azonban a bevezetőül ismertetett bírói gyakorlatot a szövetkezeti közgyűlési határozatok megtámadása kapcsán a jövőben is al­kalmazni kell. Bátor vagyok hivatkozni az idézett szakasz 2. bekezdésében foglalt arra a kivételes esetre, hogy a sérelmezett határozat meghozatala előtt a szövetkezetből kivált tag csak akkor támadhatja meg a határozatot, ha az a neki kifizetendő üzletrész nagyságát érinti. Érdeksérelemhez, tehát feltételhez van kötve a közgyűlést megelőzően kivált tag megtámadási joga s nem volna indokolható, hogy miért biztosíttassék feltétlen megtámadási jog annak, aki a közgyűlés időpontjában ugyan szövetkezeti tag volt, utóbb azonban tagsági viszonya már megszűnt. Amennyiben azonban az említett quasi félhivatalos megnyilatkozást tör­vényhozói intencióra való utalásként fogjuk fel, úgy a 62. § 1. bekezdésének szövege hiányos s az kiegészítendő volna azzal, hogy bármely tag, kiválása után is, megtámadhatja a törvénybe vagy alapszabályba ütköző közgyűlési határozatot. V. A Kódex 63. §-a alaki és anyagi semmiségi okokra tekintet nélkül 6 hónapban állapítja meg a megtámadási határidőt. E határidő nincsen zárosnak nyilvánítva, elmulasztása miatt tehát igazolásnak sincsen helye. Eltérést jelent a fenti rendelkezés az eddigi jogszabályoktól, melyek szerint az alakiságok mellőzésére alapított kereseti jog 15 nap alatt, az anyagi érvé­nyességi okok tekintetében pedig 32 év alatt évült el. Ilyenhez hasonló el­térő rendelkezés az 1.790^1947. M. E. számú, úgynevezett „forintmérleg­rendelef'ben is található, itt azonban az eltérés igen helyeselhető indokát leli abban a fontos kívánalomban, hogy a minden későbbi számadás alap­ját képező megnyitó mérleget megállapító közgyűlési határozat — közfor­galmi biztonsági okokból — ne legyen meg a 32. évben is megtámadható. Nem vonatkozik az itt megállapított kivételes és egységes 30 napos meg­támadási határidő a mérlegmegállapítás körén kívül eső egyéb hatá­rozatokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom