Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - Az új szövetkezetek cégjogi vonatkozásai. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

45 még közvetve sem tartalmazhat a törvényben tiltott körülményekre való utalást, ilyesmit a szövetkezet sem üzleti irományain, sem cégtábláján nem használhat, végül indokoltnak látszik a tilalmat megszegőkkel szemben súlyosabb retorzió alkalmazását lehetővé tenni. II. A K. T. 224. §-a akként rendelkezett, hogy az egyes tagok belépése a szövetkezetbe írásbeli nyilatkozat alapján történik. A belépés időpontja tekintetében a K. T. nem tett különbséget a megalakulás előtti és utáni belépések között, és ezzel lehetővétette a szövetkezetbe való belépések folyamatosságát. A K. T. ismertetett rendelkezésével szemben a Kódex két helyen szabályozza az üzletrészjegyzóst. Az 5. § 4. bek. szerint az alakuló közgyűlésig üzletrészt nyilatkozat aláírásával kell jegyezni. A 24. § 1. bek. szerint pedig a már megalakult szövetkezetbe sajátkezűleg aláírt belépési nyilatkozattal lehet belépni. Minthogy pedig a 8. § érteiméiben a szövetkezet megalakulásához nem elég az alakuló közgyűlés megtartása, hanem a szövetkezetet a cégjegyzékbe is be kell jegyeztetni, mely az eset körülményeihez képest hosszabb-rövidebb időt vesz igénybe, — szükségképpen intervallum támad az alakuló közgyűlés és a megalakulás között, amely intervallumban való belépés lehetőségéről azonban a Kódex már nem rendelkezik. Ha a kimerítő szabályozás kívánalma indokolttá is tette a megalakulás előtti és utáni belépés megkülönböztetését, úgy a már ismertetett kettős caesura helyett elegendő lett volna a határvonalat az alakuló közgyűlés napjával meghúzni s ily módon elkerülni a tagbelépés folytonosságának a megfelelő indok hiánya miatt, talán szándéktalan, de tételesjogilag mégis csak fennálló időleges megszakítását. III. Félreértésre adhat okot a Kódex 35. §-ának 5. bekezdése, a szövetkezetből kizárt tag jogai tekintetéiben. A hivatkozott törvényhely szerint ugyanis a kizárt tag — tekintet nélkül esetleges folyamodására, — az igazgatóság határozatának elküldése után nem vehet részt a szövetkezet választásain és nem működhetik tovább mint igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag sem, jogában áll azonban a kizárása ellen beadott folyamodását a közgyűlésen előadni. A mondat második feléből kiindulva a kizárás jogerős elbírálása előtt a kizárt tagnak a közgyűlésen gyakorolható minden joga jogorvoslata előadására van korlátozva, holott a mondat első felében foglalt tételes felsorolás a nem jogerősen kizárt tagot csupán választási- és tisztségviselési jogától kívánja megfosztottnak tekinteni, nem érinti azonban a más tárgykör tekintetében gyakorolható indítványozás, felszólalás és szavazás jogát. Az ezzel ellenkező eredmény érvényre juttatása érdekében, tehát helyesebb lett volna egyértelmű, azaz olyan rendelkezés felvétele, hogy a kizárás jogerős elbírálása előtt a kizárt tag tisztséget nem viselhet s védelmi felszólalásán kívül semminemű közgyűlési jogot nem gyakorolhat.