Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

184 közben időszerűségét elvesztette. Alig hiszem például, hogy a kartell-jogból folyó jogszabályok ma különösebb gyakorlati jelentőséggel bírnának. A felek a múltban különféle okokból részesítették előnyben a választott bíróságot. A gyakorlati ok, amely őket erre indította, nem az volt, mintha az állami bíróságok ítélkezése nem lett volna megnyugtató, hanem jórés2t a gyors döntés elérésére törekvés. Minthogy sok esetben nem a jog-, hanem a tényállással kapcsolatos szakkérdés volt a túlnyomó, előnyt jelentett az olyan választott bíróság, amelynek szakbíróság jellegét a gazdasági, kereskedelmi és ipari szakértőnek választott bíróvá megnevezése biztosította 6 ez egyik oka volt a választott bíróság népszerűségének. A választott bíróságok összhangban vannak azzal a demokratikus elvvel, amely a laikus elemek fokozott részvételét kívánja meg a bíráskodásban. Az újabb jogalkotás nyilván ennek felismerésével terjesztette ki a választott bíróság igénybevételének lehetőségét, amikor a szövetkezetekről 6zóló 1947 : XI. tc. 172. §-a a felperes választása szerint megengedi, hogy a szövetkezeti törvény 59. § I. bekezdése, 73. § III. bekezdése és a 84. § III. bekezdése alapján az alapítók, igazgatósági tagok, felügyelöbizottság tagok, vagy a felszámolók ellen indítható perek, továbbá a 62. és 63. §-ban szabályozott megtámadási per, valamint — a 98., 99. és 122. §-ban szabályozott perek kivételével — a szövetkezeti viszonyból származó egyéb perek, végül a Vásárral kötött ügyletekből származó viták elbírálása végett a rendes bírósághoz, vagy a kamarai választott bírósághoz forduljon. Az 1937 : XI. tc. továbbá a szövetkezeti eszme védelme érdekében előírja az olyan szövetkezeteknek a feloszlatását, amelyek eddigi működésüknél fogva az alapszabályoknak megfelelő módosítása után sem nyújtanak biztosítékot arra, hogy a tevékenységüket a szövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelelően fogják folytatni és a feloszlatás — és csupán a feloszlatás — kimondását, illetőleg a feloszlatás kimondásának mellőzését egy különlegesen szervezett választott bíróságra bízta (185. §). A szövetkezeti törvény szerint ennek elnökét nem a felek, illetve a választott bírák választják, hanem az igazságügyminiszter nevezi ki és pedig a 19.000/1947. I. M. sz. r. 2. § 1. bekezdése értelmében eltérően az általános tiltó szabálytól, amely szerint tényleges szolgálatot teljesítő ítélőbíró választott bíró nem lehet, az utóbbiak sorából, míg e választott bíróság egyik tagját a felperesként fellépő cégbiztos, a másikat az alperesként perbevont szövetkezet jelöli ki azzal a korlátozással, hogy a felek tényleges szolgálatban álló ítélőbírót választott bíróként nem jelölhetnek ki. Az utóbb idézett és a budapesti törvényszéken szervezett választott bíróság ügyvitele felett a budapesti törvényszék elnöke gyakorol felügyeletet, tagjait ülésenként 30 forint napidíj illeti, ítélete ellen a rendes bíróság előtt (a Pp. 785. §-ában meghatározott 90 napos határidőnél rövidebb) 30 napos határidőn belül érvénytelenítési keresettel lehet élni a Pp. 784. § I. bekezdé sének 2., 3., 4., 5., 7. pontjai hasonlóságára, de ezektől a szövetkezeti bíróság különleges céljára tekintettel itt-ott eltéröen fogalmazott okokból (19.000/1948. I. M. sz. r. 8. §), nem azonban a Pp. 784. § I. bekezdésének 1., 6., és 8., pontjaiban foglalt okokból. Laikus elemeknek a polgári bíráskodásban részvétele folytán az állami bíróság és a választott bíróság összetétele közelebb jut egymáshoz, ámbár a túlnyomólag jogkérdést eldöntő választott bíróságok inkább jogászokból tevődtek össze. Az éles különbség elmo6ÓdásáviI egyidejűleg a magánjogi szektor összehúzódása következik be ; ez a körülmény a választott bíróság igénybevételének alkalmait az államosított vállalatok ellen támasztható igények megszűkítésével párhuzamosan csökkenti. Külön kérdést jelent az államosított vállalatok (5.390/1948. Korm. sz. r.) között keletkezett olyan jogviták rendezése, amelyek az általános szabályok szerint rendes bírói útra tartoznak. Ezeket az 1274/1946. G. F. határozat, illetve a 81.802/1948. I. M. VIII. sz. leirat szerint szüneteltetni kell akkor is, ha ezek ?\ perek a választott bíróság előtt folyna;; s a pert folvtatni kívánó felperes a jogvita eldöntése végett az újonnan szervezett egyeztető bizottsághoz nyújthatja be kérelmét. Ez a közigazgatási egyeztető eliárás, ha a jogvita egy minisztérium főfelügyelete alá tartozó vállalatok között keletkezett, a főfelügyeletet gyakorló minisztériumban, egyéb esetben pedig a Gazdasági Főtanács titkárságán szervezett egyeztető bizottság előtt folyik le. Ennek elnöke bírói kép?--