Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

Í83 alkalmazottai fegyelmi eljárási szabályzatainak hatálya alá tartozó személyek ellen indított fegyelmi eljárással kapcsolatos viták. Az ilyen fegyelmi eljárások 6orán hozott elbocsátási határozat elleni jogorvoslat határideje 14 nap s a felsőbb 6zerv 7 nap alatt köteles dönteni a jogorvoslat tárgyában. Az ügyészségnek nemcsak az összes bűnvádi és polgári ügyekben, hanem az adminisztratív uton elintézett viták tekintetében is megvan a felügyelettel kapcsolatos óvási joga. Az ügyészi óvás a soron következő magasabb adminisztratív szervhez nyújtandó be. * Fenti, egy témakörre szorítkozó ismertetés is mutatja, mennyi tanulságot rejt magában számunkra a szovjet munkajog. A küszöbön álló munkaügyi eljárási reform szemszögéből nézve különösen figyelemreméltóak a bemutatott anyag hatásköri, végrehajtási, valamint az elévülésre és — a Szovjetunió jogrendszeréből egyéb vonatkozásban már ismert — széles ügyészi jogkörre vonatkozó rendelkezései. Dr. Névai László Dr. Újlaki Géza: A választottbíráskodás kézikönyve. III. kiadás, Budapest, é. n., 619 L Szerző a Választottbíráskodási Központ ügyvezető főtitkára és a választottbírósági jognak évtizedeken át szorgalmas művelője volt. Tollából számos önálló dolgozat és cikk jelent meg jogi szaklapokban, lexikonban, a napi sajtóban egyaránt, amely jórészt az iparjog és a nemi betegségek leküzdésének körébe esett. Peres ügyekben útmutatót és családi könyvet adott ki (utóbbi szerzői joga beiktatva a szabadalmi bíróságnál 331/1938. sz. a.). Irt a vércsoportvizsgálat bizonyítási értékéről, a társadalomgazua6ág és a magyar közjog átalakulásáról is. Figyelmét leginkább a belföldi választott bíróság kérdései kötötték le, de szemmeltartotta a külföldi választottbírói törvényhozást s jogászainkat megismertette az ókori választott bírósággal is. Cikkének jórésze a Választottbíráskodási Központ általa szerkesztett közlönyének, a „Vál^sztottbíráekodás" 1933—1937 .évfolyamában jelent meg. A perjog egyik elméleti művelőjének jelentékeny részében elméleti és történeti elemzéseket tartalmazó munkája nem volt megfelelő arra, hogy az ügyvédek, választott bírák, állami bíróságok és a felek gyakorlati igényeit kielégítse. Ezért Újlaki két évtizeddel ezelőtt túlnyomó részben gyakorlati szükségleteket szem előtt tartó kézikönyve irt, amely az általa kitűzött célnak olyannyira megfelelt, hogy a második világháború alatt harmadik kiadást is megért. A legújabb kiadás az előzők megjelenése óta eltelt idő alatt keletkezett új joganyagot is feldolgozta s különös figyelemben részesítette a nemzetközi jogi részt, amelyet első kísérletként igyekezett rendszerbe foglalni. Könyvének áttanulmányozása meggyőz arról, hogy valóságos hangyaszorgalommal gyűjtötte össze a vonatkozó jogszabályanyagot. Különösen gazdag lehetőséget szolgáltatott a judikaturának bőven búzgó forrása, amelyet Újlaki alaposan ki is aknázott s így könyve a tárgyára vonatkozó évtizedes bírói gyakorlat legjobb lelőhelyévé lőn. Egészen kivételes eset, hogy figyelmét egy bírói döntés elkerülje. Ilyen az a végzés, amely az egyházi választott bíróság ítéletének állami végrehajthatóságáról határozott. Újlaki azonban nemcsak a bíróságok, hanem a választott bíróságokkal kapcsolatban egyéb hatóságok és szervek gyakorlatát is szémmeltartotta. A választott bíróságokban résztvevő laikusokra tekintettel itt-ott a jogászok számára felesleges módon bőbeszédű, de ez csak könyvének gyakorlati használhatóságát mozdítja elő. Hasznos munkát végzett, amikor a kézikönyveket ós a folyóiratokban megjelent cikkeket idézve a hazai irodalom állásfoglalását is hozza, a külföldi jog nézetét Í6 tolmácsolja s ezzel bizonyságot tesz arról, hogy hivatott lenne a választott bíráskodás bibliográfiáját összeállítani. Mindezek mellett jelentős értéket képviselnek a kiterjedt gyakorlati tapasztalatról és a legjobban használható tan- és kézikönyvek nem eredmény nélkül való tanulmányozásáról tanúskodó, a választott bíróság célját, szellemét, eljárását jól ismertető fejtegetései, amelyek útmutatóul szolgálnak a gyakorlott jogász számára 6 amelyek kellő alapot nyújtanak arra, hogy a szerző képes lett volna a választott bíróság kérdésének önálló elméleti feldolgozására is. A kézikönyv tartalmát kitevő joganyag egyrésze persze idő-