Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

Í83 alkalmazottai fegyelmi eljárási szabály­zatainak hatálya alá tartozó személyek ellen indított fegyelmi eljárással kap­csolatos viták. Az ilyen fegyelmi el­járások 6orán hozott elbocsátási határo­zat elleni jogorvoslat határideje 14 nap s a felsőbb 6zerv 7 nap alatt köteles dönteni a jogorvoslat tárgyában. Az ügyészségnek nemcsak az összes bűnvádi és polgári ügyekben, hanem az adminisztratív uton elintézett viták te­kintetében is megvan a felügyelettel kapcsolatos óvási joga. Az ügyészi óvás a soron következő magasabb admi­nisztratív szervhez nyújtandó be. * Fenti, egy témakörre szorítkozó ismer­tetés is mutatja, mennyi tanulságot rejt magában számunkra a szovjet munka­jog. A küszöbön álló munkaügyi el­járási reform szemszögéből nézve külö­nösen figyelemreméltóak a bemutatott anyag hatásköri, végrehajtási, valamint az elévülésre és — a Szovjetunió jog­rendszeréből egyéb vonatkozásban már ismert — széles ügyészi jogkörre vo­natkozó rendelkezései. Dr. Névai László Dr. Újlaki Géza: A választottbíráskodás kézikönyve. III. kiadás, Budapest, é. n., 619 L Szerző a Választottbíráskodási Köz­pont ügyvezető főtitkára és a válasz­tottbírósági jognak évtizedeken át szor­galmas művelője volt. Tollából számos önálló dolgozat és cikk jelent meg jogi szaklapokban, lexikonban, a napi sajtó­ban egyaránt, amely jórészt az iparjog és a nemi betegségek leküzdésének kö­rébe esett. Peres ügyekben útmutatót és családi könyvet adott ki (utóbbi szerzői joga beiktatva a szabadalmi bíróságnál 331/1938. sz. a.). Irt a vér­csoportvizsgálat bizonyítási értékéről, a társadalomgazua6ág és a magyar közjog átalakulásáról is. Figyelmét leginkább a belföldi választott bíróság kérdései kötötték le, de szemmeltartotta a kül­földi választottbírói törvényhozást s jogászainkat megismertette az ókori választott bírósággal is. Cikkének jó­része a Választottbíráskodási Központ általa szerkesztett közlönyének, a „Vá­l^sztottbíráekodás" 1933—1937 .évfolya­mában jelent meg. A perjog egyik elméleti művelőjé­nek jelentékeny részében elméleti és történeti elemzéseket tartalmazó mun­kája nem volt megfelelő arra, hogy az ügyvédek, választott bírák, állami bíró­ságok és a felek gyakorlati igényeit ki­elégítse. Ezért Újlaki két évtizeddel ez­előtt túlnyomó részben gyakorlati szük­ségleteket szem előtt tartó kézikönyve irt, amely az általa kitűzött célnak oly­annyira megfelelt, hogy a második vi­lágháború alatt harmadik kiadást is megért. A legújabb kiadás az előzők megjelenése óta eltelt idő alatt kelet­kezett új joganyagot is feldolgozta s különös figyelemben részesítette a nem­zetközi jogi részt, amelyet első kísérlet­ként igyekezett rendszerbe foglalni. Könyvének áttanulmányozása meg­győz arról, hogy valóságos hangyaszor­galommal gyűjtötte össze a vonatkozó jogszabályanyagot. Különösen gazdag lehetőséget szolgáltatott a judikaturá­nak bőven búzgó forrása, amelyet Újlaki alaposan ki is aknázott s így könyve a tárgyára vonatkozó évtizedes bírói gyakorlat legjobb lelőhelyévé lőn. Egészen kivételes eset, hogy figyelmét egy bírói döntés elkerülje. Ilyen az a végzés, amely az egyházi választott bí­róság ítéletének állami végrehajtható­ságáról határozott. Újlaki azonban nem­csak a bíróságok, hanem a választott bíróságokkal kapcsolatban egyéb ható­ságok és szervek gyakorlatát is szém­meltartotta. A választott bíróságokban résztvevő laikusokra tekintettel itt-ott a jogászok számára felesleges módon bő­beszédű, de ez csak könyvének gya­korlati használhatóságát mozdítja elő. Hasznos munkát végzett, amikor a kézi­könyveket ós a folyóiratokban meg­jelent cikkeket idézve a hazai irodalom állásfoglalását is hozza, a külföldi jog nézetét Í6 tolmácsolja s ezzel bizonysá­got tesz arról, hogy hivatott lenne a választott bíráskodás bibliográfiáját összeállítani. Mindezek mellett jelentős értéket képviselnek a kiterjedt gyakor­lati tapasztalatról és a legjobban hasz­nálható tan- és kézikönyvek nem ered­mény nélkül való tanulmányozásáról tanúskodó, a választott bíróság célját, szellemét, eljárását jól ismertető fejte­getései, amelyek útmutatóul szolgálnak a gyakorlott jogász számára 6 amelyek kellő alapot nyújtanak arra, hogy a szerző képes lett volna a választott bíróság kérdésének önálló elméleti fel­dolgozására is. A kézikönyv tartalmát kitevő joganyag egyrésze persze idő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom