Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

178 Dr. Ssinor Antal : A házasság felbontását módosító 6.800/1945. M. E. számú rendelet és annak nyomán kialakult joggyakorlat. Budapest, 1948. 83 1. A házasság felbontásának demokratikus szellemű szabályozása a felszabadulás utáni jogalkotásunknak talán legszélesebb horderejű családijogi vívmánya. A gyakorlati jogász munkájában nyújt jelentős és megbízható segítséget dr. Simor Antal akkor, amikor színvonalas, a mindennapi élet kívánalmait szem előtt tartó könyvének harmadik kiadásában interpretálja a házasság felbontását módosító 6.800/1945. M. E. sz. rendeletet, felöleli és hozzáférhetővé teszi az annak nyomán és a megelőző kiadás óta is érvényrejuttatott bírói jogelveket s figyelemmel kíséri a vonatkozó irodalmi megnyilvánulásokat is. így. egymástkövető kiadásaiban szinte párhuzamosan tart lépést a jogalkalmazás haladásával. Ez annál nagyobb jelentőségű, mert a rendelet alig három éves, s ekként a jogalkalmazásnak aránylag kevés idő és alkalom állhatott rendelkezésre ahhoz, hogy a jogszabályt az életbe belecsiszolja. A használatban külön értéket jelentenek a lapszélre kivetített címszavak, melyek a tájékozódást egyszerűsítik, az iratminták és az illetékszabályok, melyek sok fogalmazási munkát és utánakeresést takarítanak meg. Az újabb házasságjogunkban tájékozódni kívánó jogász számára ezek a jó tulajdonságok használható munkatárssá emelik a könyvecskét. Dr. Gianone Tibor. Dr. György Ernő: A gazdaságjog szerkezeti változásai, Magyar Jogászegylet Könyvtára (Szerk. : Dr. György Ernő és dr. Móra Mihály), 26. szám, Budapest, 1948, 64 oldal. A füzet a hiteljog, amelyet most már helyesebb gazdaságjognak nevezni, rövidre fogott fejlődéstörténete annak első külön törvénykönyvben jelentkező szabályozásától, a Code de Commercetöl a legfrisebb államosító jogszabályainkig. A magánjog kereteiből való kiemelkedés jelentősége a vállalkozás előmozdítása és a forgalom szabadságának védelme volt, nemzetközileg egységes elvek alapján ; nálunk a feudális világ elmaradottságától való szakítást és a nagyobblendületü gazdasági fejlődés lehetőségét is jelentette. A részvénytársaság kialakulása a tőkék nagyobbmérvű egyesítését és felszívását biztosította. A jog azonban nem maradhatott közömbös bizonyos monopolhelyzetek kialakulásával szemben ; kialakulnak a kartelre ós a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogszabályok. A felszabadulásra következő jogfejlődés első jelentős lépése, a földbirtokreform' inkább a magánjog területén éreztette hatásait. A bányászat és ipar körében megindult államosítási folyamat következtében a munkavállalók négyötöde már az államosított szektorban dolgozik. A kereskedelem azonban túlnyomórészt még magánkereskedelem ; a szövetkezetek az áruellátás 15—20°/o-át látják el és a külkereskedelem 50°/o-a már a közületi szektorra esik. A gazdasági élet szervezeti rendszerében új szervek : a Gazdasági Főtanács, az Országos Tervhivatal, az Országos Munkabérmegállapító Bizottság. A jogász szempontjából lényeges az, hogy „magánautonómia túlnyomóan diszpozitív szabályai helyébe a túlnyomóan kógens szabályok léptek". Ezután szerző rátér az egyes fontosabb jogszabályokra. Az államosítással kapcsolatosan szükséges, hogy jogrendszerünkbe valami sui generis vállalati forma iktattassék be. Az államosított vállalatnak jogi személyiséget kell biztosítani. Felelősségüknek, legalább is azesetek egy részében, saját vagyonukra kell korlátozódniok. Közgyűlés tartása felesleges. Az évenkénti mérlegkészítés azonban feltétlenül szükséges. Szerző helyteleníti az államosítás előtti időből származó követelések érvényesítése iránt indított perek felfüggesztését ; elegendő lett volna a végrehajtás kizárása. A bírói gyakorlatból szerző a valorizációra, valamint a zárolással kapcsolatos kérdésekre vonatkozó döntéseket emeli ki. Dr. Vági József Dr. Mátéffy József és dr. Bede Béla: A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (A TÉBE Kiadó vállalat m. sz. kiadvány 1947. 206 oldal). Dr. Mátéffy József és dr. Bede Béla: A cégbíróság beadványmintái, egyéni, társascégek és szövetkezetek részére (TÉBE Kiadó vállalat m. sz. kiadvány 184 oldal). A kereskedelmi törvény hatálybalépése óta számos törvény és rendelet jelent meg, mely a törvénynek hézagait