Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

179 pótolni, egyes elavult rendelkezéseit újjal helyettesíteni volt hivatva. Az eltelt hosszú időben az írott jogforrások mellett a bírói gyakorlat is hatalmas munkát végzett. Az utolsó évtizedben bekövetkezett változások a kereskedelmi jog egész területén számtalan új jogszabályt eredményeztek. Kevés olyan ága van azonban a kereskedelmi jognak, ahol annyi különböző jogforrást kellene végig tanulmányoznunk ahhoz, hogy az élő jogot megismerjük, mint a kereskedelmi céggel kapcsolatos joganyagnál. Az előbb említett jogterületen a szétszórt és gyakran hézagos tételes szabályozás mellett a bírói gyakorlat Í6 különös fontossággal bír, mely utóbbinak felkutatása a gyakorlati jogász számára csaknem lehetetlen feladatot jelentett. A szerzők célja nyilván az volt, hogy a cégbejegyzési eljárással kapcsolatos élő jogról tájékoztassák az érdeklődőket. Szerzők ezzel a munkájukkal a kitűzött feladatot teljes mértékben teljesítették. A munka az egyéni cégen kívül a kereskedelmi társaságok minden fajtájával kapcsolatos cégbejegyzési eljárást ismerteti, nemcsak az első bejegyzés, hanem a cég életében előforduló egyéb eseményekkel kapcsolatos cégjogi teendőket is. Külön ki kell emelnünk, hogy a mű kitűnő beosztásban és rendszerben ad tájékoztatást az élő jogról, olymódon, hogy a tételes szabályozás mellett a bírói gyakorlatot is (mindegyik döntést a maga helyén) összefoglalja és kimerítően ismerteti. A szerzők figyelme még arra is kiterjed, hogy az eljárással kapcsolatos technikai kérdésekkel (illeték, soronkívüliség) megismertesse az olvasót. A cégbírósági beadványminták, egyéni, társascégek és szövetkezetek részére az előbbi munkának kiegészítéséül 184 iratmintát tartalmaz és gondoskodik arról is, hogy az iratminták mellett még külön jegyzetekben hívja fel a beadvánnyal kapcsolatos teendőkre az érdeklődőt. A beadványminták gondosan összeállítva és csoportosítva a legegyszerűbb és a leginkább szükséges mintákat tartalmazzák, nemcsak a szoros értelemben vett cégbíróságnál előterjesztendő kérelmekről, hanem a társasági szerződések, alapszabályok, közgyűlési jegyzőkönyvek, stb. mintái is megtalálhatók. Rá kell mutatnunk arra, hogy az iratminták között — az új szövetkezeti törvény rendelkezéseit figyelembevéve — a szövetkezet életével kapcsolatos iratok is megtalálhatók. Az elmondottakból kitűnően a szerzők jó munkát végeztek, amikor a cégbejegyzési eljárással kapcsolatos egész joganyagot feldolgozva a gyakorlati jogász számára nélkülözhetetlen kézikönyvet írtak, olyant, amilyent már régóta nélkülöz a magyar jogász társadalom. Dr. Fábry Sándor. Dr. Karczag György — dr. Krasznay Mihály — dr. Sályi István : A szabadalmi, védjegy- és mintajogra vonatkozó háborús kivételes jogszabályok. Budapest 1948, 58 L A második világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenntartása, illetőleg visszaállítása tárgyában az ipari tulajdon védelmére az 1883. évi március 20án alakult párisi Unióban részes államok képviselői által Neuchátel-ben 1947. évi február hó 8-án aláírt nemzetközi megállapodás, az ahhoz tartozó zárójegyzőkönyv és pótzárójegyzőkönyv határozmányait az 1947. évi XXVII. tc. cikkelyezte be a magyar törvénytárba j e törvény végrehajtása tárgyában a 41.700/1948. Ip. M. r. intézkedett. Ahhoz, hogy ezeknek az ipari tulajdonjogoknak a háború által okozott fogyatkozásai a neucháteli megállapodás rendelkezései alapján orvosoltassanak, szükség van a háborús rendeleteik ismeretére is. A tájékozódás teljességéhez továbbá ismerni kell az említett jogszabályokhoz kapcsolódó bírói gyakorlatot. Az ipari tulajdonjog egyes kérdéseit szabályozó fenti aránylag nem nagy joganyagban való eligazodás a gyakorlat emberei számára nem könnyű feladat. Hasznos munkát végeztek tehát a szerzők, amikor a második világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenntartását, illetve visszaállítását lehetővé tevő jogszabályokról egységes szerkezetben áttekinthető képet nyújtottak. Célkitűzésük érdekében nem elégedtek