Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

177 kell létesíteni, hogy a dolgozó tudja : polgári igényével hova és mikor kell fordulnia". „Meg kell vizsgálni, hogy nem lenne-e helyes olyan legfelsőbb bíróságot létesíteni, amely kivételes esetekben egyes ügyekben I. fokon is tárgyalhat, fellebbvitel során is hozzákerülhetnének az állam életére döntő jelentőségű ügyek, de főfeladata abban nyilvánulna meg, hogy a már fennálló törvények keretein belül a változott gazdasági helyzetnek megfelelően a a bíróságoknak útbaigazítást ad." A bíróságoknál a szakbírák mellett laikus népi ülnököket kell alkalmazni, de a szakbírót is „ki kell emelni eddigi elefántcsonttornyából". „A bírónak . . . meg kell szerveznie a pert és leszállván a két küzdő fél fölé emelkedő jelképes trónról, biztosítani kell a felek közötti egyenlőtlenség áthidalását és az anyagi igazság érvényrejuttatását". Hogy azonban ez megvalósulhasson, meg kell szűnnie ezen a téren az igazságügyi kormányzat eddigi passzivitásának : „a bíráknak a jogszabályok értelmezésén keresztül instrukcionális módon kell megmagyarázni a népi demokrácia igazságszolgáltatási követelményeit". „Jogi intézetben fel kellene dolgoztatni a bíróságok döntéseit és azokat valamennyi bíróság számára hozzáférhető módon jogi és politikai mérlegelés alá vetni." „Sokkal messzebb tartanánk bíróságainkon, ha már 1945-ben, pl. az igazságügyminiszter olyan folyóiratot adott volna ki a bírák és ügyészek részére, amelyben a konkrét bírói ítéleteket politikai szempontból bírálta és szakszerűen kimutatta volna, hogy a fennállott jogszabályok alapján milyen úton, milyen döntésekkel, hogyan kellett volna a bíráknak a demokráciát szolgálni." „A bűnügyi esetek zömében az ítélkezés változatlanul az 1878 : V. tc. és annak a Horthy-rendszerbeli kiegészítései alapján történik. Ez a büntetőjogi rendszer köztudomásúan a liberális korszak individualista szemléletén épült. Korának megfelelően érzéketlen mindazzal szemben ,ami a közösséget érdtkli . . . Nemcsak elérkezett az ideje, hanem késedelemben is vagyunk az új büntetőkódex megalkotása tekintetében." A népi demokráciának kialakult már annyira a szemlélete, hogy a dolgozó nép rendjének védelmére megalkossa az új modern büntetőkódexet. A családi öröklési jog terén hozott új jogszabályok (1946 : XII., 1946 : XVIII., 1946 : XXIX. tc-k) kétségkívül szolgálták a demokrácia fejlődését, de „nem mentek túl azon a határon, amelyeket a ú. n. felvilágosult polgárok követeltek az elmúlt évtizedekben", „a népi demokrácia küszöbét nem lépték át, mert bármelyik szabály a polgári demokráciában is megvalósítható". Magánjogunk, hiteljogunk, általában véve gazdasági jogunk „a változásban lemaradt". Bár gazdasági struktúránk változásainak egyes állomásai jogszabályok formájában jelentek meg, igazságügyi jogalkotásunk elmulasztotta „az ilyen elsődleges rendező jogszabályok jogrendszerben összefüggését kimunkálni és a rendező jogszabályok folytán keletkező, új intézmények és új gazdasági helyzetek védelméről, valamint előbbreviteléról gondoskodni". Ezeken a tereken „jól megfontolt és a gazdasági kérdéseket alaposan átértő jogászok által szövegezett részletszabályokra van szükségünk, amely részletszabályok együttesen fogják adni gazdasági jogrendszerünk arculatának megváltozását". Rendezni kell az állami vállalatok jogviszonyait, államosított üzemek jogvitájának eldöntésére döntőbíróságokat kell az egyes minisztériumokon belül szervezni. A szövetkezeti törvényt ki kell egészíteni abban az irányban, hogy a szövetkezetek közjogi szerepe abban kidomborodjék, mert anélkül az „inkább a liberális államnak a szövetkezethez való viszonyára és nem a népi demokráciába valóban bejutott államnak a kisegítő funkciót is végző szövetkezetben való viszonyára utal". Dr. Szebenyi Endre cikke döntő jelentőségű útmutatás, amely a jogéletben általános megélénkülést okozott. A Jogtudományi Közlöny f. évi 9—10. számában ankétszerüen megkezdte a cikk megvitatását, a kitűzött irányok továbbfejlesztését és elméleti kidolgozását ; nyilvánvalóan további hozzászólások is be fognak érkezni. Azonban nemcsak útmutatás dr. Szebenyi cikke, hanem annak a döntő hadműveletnek a megindítása is, amelynek során jogtudományunk is át fogja lépni „a Rubicont, mely a polgári demokráciát és a népi demokráciát elválasztja". Dr. Eörsi Gyula