Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete
176 VII. része, amely a közigazgatási joggal foglalkozik, nem ugyan a közigazgatási jog részletszabályaival, hanem a közigazgatási joghatóság gyakorlásának általános szabályaival és a közigazgatási szervek bírói ellenőrzésével. Ebből a részből kitűnik, mily erősen fokozódott Angliában is a diszkrecionális jog hatályot.ulása. A rende6 bíróságoknak azonban még mindig széleskörű joghatóságuk van a közfeladatokat végző testületek és tisztviselők ellenőrzésére, az ellenük kibocsátott tiltó és utasító bírói parancsok útján. Emellett a közfeladatok megnövekedése szükségessé tette az igazságszolgáltatási gépezet funkcionális zavarainak elkerülése végett (ami végül a jogrend kellő védelmét is jelenti), hogy számos vita elbírálása rendkívüli bíróságokra ruháztassék. Itt azonban a szerzők helyesen mutatnak rá, hogy a régi rendszer előnyeit nem szabad alábecsülni, és csak oly esetben helyeselhető a rendkívüli bíróságok bekapcsolása, amikor az feltétlenül szükséges, mivel az ad hoc (és rendszerint a miniszter által) kinevezett bírói funkciót teljesítő személyek nem lehetnek oly mérvben függetlenek és elfogulatlanok, mint a rendes bíróság tagjai. A felhatalmazáson alapuló jogalkotás terjedésével külön fejezetben foglalkozik a mű. A VIII. rész az állampolgári jogokkal foglalkozik j ennek kapcsán ismerteti a háborús rendkívüli hatalom szabályait és rámutat arra, hogy még a rendkívüli helyzetben is lehetőségük volt a bíróságoknak a hatalom gyakorlását ellenőrizni, bár ez az ellenőrzés éppen a védelmi letartóztatások tekintetében a felhatalmazás túl szabad fogalmazása miatt nem volt különösen hathatós. Külön fejezetben tárgyalja e munka a szólásszabadság jogát, mint a szabad választások és ezzel egybekötve a demokratikus szabadság legfontosabb tényezőjét. A IX. rész a fegyveres erővel, a X. rész a birodalommal és részeivel, a XI. rész az egyház és az állam viszonyával foglalkozik. A XI. részben a dominiumok jogainak fokozatos térnyerése különösen figyelemreméltó, bár a legújabb indiai változások feldolgozás alá nem kerültek. A szerzők igen érdekes és élvezetes formában dolgozzák fel a nagy anyagot, és aki e művet elolvassa, kétségtelenül pontos és tiszta képet kap a mai angol alkotmányról és jogi problémáiról. Meglátja az olvasó azt is, hogy a fejlődési irányzat a fokozatos állami beavatkozás jegyében folyik, hogy a közigazgatási haiaiom kiszélesítése szükségessé vált és hogy új eszközöket és módokat kell találni a felmerülő problémák megoldására. Talán kifogásolható az, hogy az újabb változások tárgyalásában a szerzők tartózkodtak a behatóbb kritikától, de ezt talán azért tették, mert a változásokat nem látták erre eléggé kiforrottaknak. Kevés munka van, amely aránylag röviden, ily hatalmas anyagot hasonló élvezetes formában, és mégi6 tudományos alapossággal dolgozott volna fel. //;'. dr Szadits Károly. BT. Szebenyi Endre: Gazdasági struktúránk változása és jogrendszerünk elmaradása. Társadalmi Szemle, VMS. évi., 4—5. szám, 316—327 old. ,,A jog feladata a népi demokrácia fejlődése során világos. Egyrészt szabályokkal rendeznie kell a már bekövetkezett államhatalmi ós gazdasági helyzetet, másrészt a szabályoknak, melyeket a mér nagyrészben a dolgozók kezében lévő államapparátus kényszerített ki, a további demokratizálódás felá vezető harci eszközöknek kell lenniök." Eddigi „jogalkotásunk, jogalkalmazásunk, ezen belül bírói szervezetünk nem tartott lépést népi demokráciánk fejlődésével". Az igazságügyi szervezet általánosságban változatlan, „osak ahol állami életünk leglényegesebb érdeke forgott kockán", ott alkottuk meg a megfelelő szervezeti formát (népbíróság, munkásbíróság). Márpedig vátozatlan szervezeti forma nem felelhet meg .az új követelményeknek : „ha sürgős változás nem történik, az a fejlődésnek nem előmozdítója és hordozója, hanem léptennyomon akadálya lehet". „Biztosítanunk kell a központi vezetés határozottságát ós a doigozók részvéíolének legnagyobb fokát" „Az irányító államhatalomnak" „a büntetőjog terén jórészt az irányítható ügyészségeken keresztül" „meg kell szabni azokat a szempontokat, amelyek figyelembevételével a jog alkalmazója, az államhatalomnak a konkrét esetben való gyakorlója eljárjon". „Bíróságainkat szervezeti és személyi vonalon új alapra kell helyezni." Kétiokú ítélkezést kell megvalósítani és „lehetőleg egyfajta 1. fokú bíróságot