Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

155 nie, hogy az emberhez méltó élet kialakításában a jognak mindig van szerepe s hogy ennek a szerepnek az elvállalásából egyetlen magyar civiljogász sem maradhat ki. Mindezekből tehát a végkövetkeztetés az, hogy a magyar civiljogi gondolkodásnak egészséges és időtálló alapjai vannak, amelyek jó kiindulást adnak arra, hogy az alapok elmélyítésével, szerves továbbfejlesztésével civiljogunk megfelelhessen a reá váró feladatoknak. Dr. Nizsalovszky Endre professzor avatta fel ezután a baráti kör új tagjait: dr. Tóth János kecskeméti jogakadémai tanárt, dr. Schindié r Balbina egyetemi tanársegédet és dr. Kampis Györgyöt, akik közül az első helyen említett köszönte meg a nekik jutott megtiszteltetést. Ezekután Szladits Károly emelkedett szóra s a következő beszédet mondotta: A mai összejövetelen elhangzottak a gondolatok és érzések egész raját keltették fel bennem. Mindenekfelett a hála és a szeretet érzései töltenek el. Évvégi serlegvacsoránk mindnyájunknak egyik legkedvesebb családi ünnepe. Mert mi valóban nagy család vagyunk, melyet az igaz barátság és szeretet szálai fűznek egybe és én minden alkalommal meghatottan áldom sorsomat, amely immár negyven évi múltra tekinthet vissza, mert éppen e tavaszi félév végén volt negyven esztendeje annak, hogy 1908 tavaszán első magántanári kollégiumom három hallgatójával baráti kapcsolatba léptem. Ezek voltak : Sárffy Andor, Móra Zoltán és Fornheim Ernő. Az első kettő, mindegyik fiával, akik szintén jeles tanítványaim voltak, ma is közöttünk ül, míg a harmadikat a kegyetlen végzet elragadta körünkből. Ez volt az első évgyűrűje az alakuló baráti körnek, amelyet azután évről-évre új évgyűrű követett, mígnem a baráti kör erős törzszsé terebélyesedett, mert hiszen maa sok veszteség ellenére is száznál több tagja van. Különös meghatottsággal tölt el engem, hogy mai összejövetelünkön éppen a legidősebb évjáratok vannak legerősebben képviselve. Tavalyi vacsoránkon még az ifjabb nemzedék volt a túlnyomó, s úgylátszik Beér János barátunk tavalyi lelkes toborzója buzdította őket arra, hogy ma csaknem teljes számban megjelenjenek. Baráti körünk kezdettől fogva nem volt puszta érzelmi közösség, hanem egyúttal munkaközösség volt. Baráti körünk tagjai, alighogy elhagyták az egyetem padjait, mindjárt tollforgatók lettek, a tollforgatók jogirókká, a jogírók jogtudósokká váltak. Ez a folyamat különösen akkor indult lendületnek, am'kor Beck Salamon szeretett barátunk megkezdte a szeminárium tagjait maga köré gyűjteni a civiljogászok vitatársaságába, majd utóbb a civiljogi szemináriumba, hogy tervszerű munkabeosztással egyetemes jogászokká, de amellett kitűnő szakjogászokká legyenek. E munka során Beck Salamon lett a mi leglelkesebb barátunk és a felnövekvő nemzedékek valóságos mentora, amire őt kiváló jogászi kvalitásai, nemes lelkülete és ragyogó szellemessége egyaránt predesztinálta. Legújabban erős támaszt kapott baráti körünk a budapesti egyetem mai magánjogi szemináriumában s így megteremtődött a succrescentiának, a baráti kör évenkénti megújhodásának lehetősége is. így lett körünk egy állandó középpontnak, a magánjogi szemináriumnak részesévé. Ez nagy nyereséget jelent számunkra, amint azt ma felavatott három új tagtársunk egyénisége tanúsítja. Baráti körünk ma már nagymértékben jogtudósok társasága, mert számi-