Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

154 Az előadást követő napon fogadás volt S z l a d i t s professzor tiszteletére a Société de Législation Comparée nagyszerű könyvtárának helységeiben. N i b oy et elnök egyfelől S z ladit s professzor tudományos egyéniségét méltatta, akit a francia jogászok 12 évvel ezelőtt tartóit párisi előadásai alapján jól ismernek, másfelől pedig nagy rokonszenvvel beszélt a magyar és francia jogászok együttműködéséről, amely mindkét csoport részére sok tanulságot nyújt, s amelyet a francia jogászok tőlük telhetően örömmel fognak tovább fejleszteni. A jogi találkozót MarcAncel, a társaság főtitkára rendezte, a magyar jogászság iránti meleg barátság jegyében, amelyről ő már Budapesten a mult év szeptemberében tartott értékes előadásában is tanúságot tett. A párisi találkozásnak mindenesetre hasznos eredménye, hogy felhívta a francia jogászság figyelmét a Magyarországon folyó komoly jogi munkára. A Szladits-szeminárium baráti köre folyó évi június 17-én gyűlt össze szokásos évi összejövetelére, amelyen dr. Világhy Miklós min. tanácsos, az iparügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetője tartotta meg az ünnepi előadást. A előadás témája, híven a többévtizedes szokáshoz, a jogéletet alapvetően foglalkoztató kérdések köréből került ki. Dr. Glückstahl Andor ügyvéd bevezetője után Világhy avval a kérdéssel foglalkozott, hogy az átalakuló társadal mi rendben mi lesz a civiljog szerepe és azért vizsgálat tárgyává tette a magyar civiljogi gondolkodás alapjainak és jövőjének kérdését. A magyar civiljogi gondolkodást jellemzi, annak bizonyos mértékű szociológiai beállítottsága. Szászy-Schwarznak Jhering iskoláján nevelkedett magánjogtudománya a magyar jogtudománynak zökkenőmentesen vált szerves részévé. A célgondolat szerepe maradandó értéket jelent a kollektivitás elvére épült társadalomban. Szociológiai szemléletünket azonban ki kell szélesítenünk. Nem elégedhetünk meg az egyéni érdekösszeütközések kiegyenlítésével, hanem fel kell ismernünk az új jogelveket jelentő kollektív kérdéseket is és azokat az egyéni érdekösszeütközések kiegyenlítésénél is irányadóknak kell tekintenünk. A magyar civiljog gondolkodás második strukturális jellemzője az analizáló és szintetizáló készség józan egyensúlya. Ez a készség is értékes egy kollektív társadalmi és gazdasági rendben. Szükség van azonban itt is a szerves továbbépítésre, a fejlődés elemeinek helyes felismerésére és jogi vonatkozású értékelésére. A magyar jogi gondolkodás harmadik strukturális jellemzője a fogékonyság az új gondolatok iránt. Grosschmid és Szászy-Schwarz mellett ott van a nem eléggé értékelt Meszlény Artúr, aki a francia teoretikusokat megelőzve elsőnek tekintette a magánjogot a társadalmi szervezet jogának. A magyar civiljogi gondolkodás negyedik strukturális jellemvonása a humanizmus. A jog emberekért jött létre, hominum causa omne ius constitutum est. A humanista tradíción nevelkedett magyar civiljogi gondolkodásnak következetesnek kell maradnia a humanizmushoz. Fel kell ismer-