Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

15$ az európai nemzeti jogok anyajogát látta s mint ilyet törekedett hallgatói előtt érthetővé tenni. Mint jogfilozófus, teljesen harmóniában a római és kánoni joggal, a XIII. század természetjogának az alapján állott. így vált ő az univerzális jog meggyőződéses hívévé. Ma már egy univerzális jognak a hajnala dereng. De a XIX. században, és Notter Antal e századnak volt gyermeke,, a jogpozitivizmus és a jogtörténeti iskola egyeduralmának idején az egyetemes jogeszmét képviselni csak kivételes jellemeknek adatott meg, kiket a tudomány étosza, ha kell, az egész világgal való szembeszállásra is képesít. Ma, mikor a tudós felfogás épp a jog világában egy nagy fordulóponthoz érkezett, Notter Antal írásai közül talán a legaktuálisabb egy még 1906-ban megjelent 71 oldalas müve, A természetjog. Dr. Baranyay Jusztin * Amiagyar—francia jogászi egy üit működés keretében a magyar csoport elnöke, Szladits Károly professzor meghívást kapott a Société de Législation Comparée részéről, hogy két előadást tartson a magyar magánjog legújabb fejlődéséről. Az egyik előadás május hó 21-én volt az Institat de Droit Comparé dísztermében, előkelő jogászközönség előtt, mely főleg jogtanárokból, bírókból és ügyvédekből állott. A másik előadás az idő rövidsége miatt csak nyomtatásban jelenik meg a társaság negyedévi folyóiratában, a Bulletin Trimestriel de Droit Comparé-ben. A megtartott előadás tárgya a magyar családjog modern újításai, éspedig a házassági vagyonjog, a házasság felbontása, a nők jogi helyzete gyermekeikkel szemben és a gyámság és gondnokság terén, végül a házasságon kívül született gyermekek jogállása. Az előadás nagy érdeklődést keltett, amit tanúsít az, hogy hosszú és magas színvonalú vita követte, amelyben a többiek közt résztvett G e o r g e s R i p er t, a francia magánjogászok doyenje, S o lu s professzor, a Revue Trimestrielle de Droit Civil szerkesztője, valamint két délamerikai professzor, legfőképpen pedig maga az egyesület elnöke, N i b o y e t professzor, a nemzetközi magánjog világszerte elismert tudósa, aki már Budapesten is tartott több előadást. N i b o y e t professzor összefoglalóan megállapította, hogy a modern magyar családjogi reformok nagyon figyelemreméltók és gondos jogászi alkotások, amelyek a francia jogászok között a legélénkebb érdeklődést váltották ki. Különös elismeréssel emlékezett meg a magyar jognak a nők egyenjogúsítására irányuló törekvéseiről, amelyek a francia jogászoknak is mintául szolgálhatnak. A házasság felbontásának megkönnyítése és a házasságon kívüli gyermekek jogállásának radikális szabályozása tárgyában a francia felfogás eltér ugyan a magyartól, de meg kell állapítani, hogy mind a francia, mind pedig á magyar álláspont nagyon erős érvekkel támasztható alá. A házasságon kívüli gyermekek jogi helyzete kérdésében az új magyar törvény kiválik a szociális igazság nagyobb mértékének alkalmazásával, míg a francia álláspont inkább a törvényes család érdekeit tartja szem előtt,.