Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A szövetkezet szervei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

62 számláját az eredményszámla javára meg kell terhelni, miáltal a pótbefizetés az eredményszámlán abban a formában jelentkezik, mintha nyereségtermészetű tétel volna, olyan, mint a kamatbevétel vagy árujövedelem. Ha a pótbefizetés teljes egészében felhasználódik a veszteség fedezetére, az előbb említett könyvelés folytán számlája is kiegyenlítődilk. Ha ellenben a pótbefizetést, mint a szövetkezetbe bevonult új tőkét, az üzemben forgótőkeként vagy beruházásra használják fel, akkor meg lehet hagyni a pótbefizetések számláján s így ez a számla akként fogja a tételt feltüntetni, mintha az a szövetkezetnek a tagokkal szemben fennálló tartozása volna. Kérdés, hogy ilyen körülmények között a pótbefizetést saját, vagy idegen tőkének kell-e tekinteni és melyik csoporthoz kell hozzászámítani. Nézetem szerint habozás nélkül a saját tőkéhez, annál inkább, mert a szövetkezetet semmiféle törvényes visszafizetési kötelezettség nem terheli azzal a taggal szemben, aki üzletrészét felmondja és kiválik a szövetkezetből. Az ilyen tag üzletrészét ugyanis vissza kell fizetni, a pótbefizetés visszafizetésére nézve azonban a törvény semmiféle intézkedést nem tartalmaz, még arra az esetre sem, ha volna rá fedezet. így az a szövetkezet tulajdonába megy át. Arról sem emlékszik meg a szövetkezeti törvény, szabad-e pótbefizetés után kamatot fizetni. Saját tőke-jellegénél fogva ez nem látszik indokoltnak, de tiltó szabályt sem tartalmaz a törvény. Sőt a 94. §-hoz fűzött magyarázat szószerint ezt mondja : „Csak az üzletrész után nem szabad kamatot fizetni, a tag által nyújtott más szolgáltatásokra, így kölcsönre, tehát ez a tilalom nem vonatkozik." A pótbefizetésről nem tesz említést, tehát a kérdést ez sem dönti el, mert ez a magyarázat sem mondja ki sem azt, hogy nem szabad. Azt a nézetemet, hogy a pótbefizetés után nem kell kamatot fizetni, inkább arra alapítom, hogy a pótbefizetés saját tőke. Dr. NIZSALOVSZKY ENDRE egyetemi ny. r. tanár : A SZÖVETKEZET SZERVEI. I. Az újjáépítés törvényhozásának eddig kétségkívül a terjedelem és a fontosság szempontjából egyaránt kiemelkedő alkotása az új szövetkezeti törvény, amellyel a magyar jogalkotás mintegy '70 éves adósságát rótta le. Amikor ennek a törvényműnek a szövetkezet szerveire vonatkozó részét, tehát 42—87. §-ait, a kapott megbízatásnak megfelelve tárgyalás alá veszem, feladatomat igen könnyűszerrel oldhatnám meg a tárgyilagos kritikus álláspontjára helyezkedve. Nézetem szerint azonban a már hatályba lépett fiatal törvénnyel szemben a feladat más. Igyekezni kell a törvényt megérteni s aztán megkeresni az értelmezésnek azt a módját, amelynek alkalmazásával az esetleges hibaforrások gyakorlati kihatásait a minimumra lehet csökkenteni. Az értelmezés jogászi műveletében kétségkívül hatalmas kompenzáló erő van, amely minden új törvényt közelebb képes hozni a helyes joghoz. Különösen áll ez akkor, ha Stammlerrel helyes jogon nem éppen a természetjog örökérvényű ideális jogrendjét érijük, hanem ezt a fogalmat is mint hely és idő által meghatározott fogalmat fogjuk fel és arra