Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

96 egyidőben folyó perek közül az utóbbi perben a perfüggőség kifogása hatásosan érvényesíthető legyen. E kifogás érvényesítésének akadályául csak az szolgálhat, ha a külföldön folyó perben várható ítélet belföldön elismerésre és végrehajthatóságra nem tarthat igényt. A perfüggőség kifogásával kapcsolatban egyébként ugyanazoknak az előfeltételeknek vizsgálatát és alkalmazását tartja helyénvalónak, amelyek a belföldi jogban irányadók. Ilyen a követelés két folyamatban lévő perben való érvényesítése, a megelőzés, az azonosság és a hatáskör megléte. Vizsgálja a perfüggőség kifogásának az ítélt dolog kifogásával való viszonyát nemzetközi vonatkozásban és végül is arra a megállapításra jut, hogy: „A teljesítési perben a perfüggőség kifogása akkor indokolt, hogyha az ítélet végrehajthatóságának minden előfeltétele fennáll, míg az egyéb perekben megelégedhetünk az ítélet elismerésével. A perfüggőség kifogása tehát mindig helyt fog állani, ha a külföldi perben a várható ítélettel elérni kívánt jogvédelmi cél belföldön is elérhető." Könyvének különös részében a svájci tudományos állásfoglalások, általános és részszerü bírói gyakorlat tüzetes áttanulmányozásai után megállapítja, hogy — a viszonosság fennállásat feltételezve — a svájci bíróságok a külföldön folyamatba tett perekre alapított perfüggőségi kifogásnak mindazon esw tIben helyt adnak, amikor a külföldi ítélet a honi jogszabályok értelmében belföldön elismerendő és végrehajtandó. Kivétel, ha a külföldi ítélet a belföldi közjog és ennek keretében a belföldi polgári törvénykezési jog közjogi jellegű rendelkezéseibe ütközik. Ismerteti nemcsak az egyes külföldi elméleteket, hanem a különböző tételes szabályokból merített jogintézményeket: a külföldi ítéleteknek belföldi elismerése iránti eljárást, az ítélet alapján való végrehajtás elrendelése iránti eljárás szabályait és az ítéletnek a belföldi közjog szempontjából való felülbírálását. A szerző munkájával kapcsolatban önként merül fel az idevonatkozó magyar jogszabályoknak a felelevenítése és e vonatkozásban érdemes utalni a svájci joggal ellentétben a hazai jogban külön kódexet képező Polgári perrendtartás 414. §-ának rendelkezésére. Eszerint a külföldi ítélet honi elismerése bizonyos illetékességi, kézbesítési és eljárási szabályok betartásától, a viszonosság fennállásától és attól függ, hogy a külföldi ítélet hazai jogerős ítélettel, a közerkölcsiséggel és hazai törvény céljával ellentétben ne álljon. De még e feltételek fennforgása esetében sem ismeri el a magyar jog a státusperben keletkezett külföldi ítéletet. E rendelkezést kiegészíti a Ppé. 33. §-a, amely a külföldi ítéletek belföldi végrehajthatóságáról rendelkezik, előírva azt, hogy csak külföldi bíróságnak jogerős bírói határozatán vagy ilyennel egyenlő bírói egyezségen alapulhat a végrehajtás elrendelése. E szabály tágabb, mint sok idevonatkozó nemzetközi megállapodás rendelkezése, amely csak érdemi ítéletnek biztosít belföldi végrehajthatóságot. Az első világháború után, midőn a trianoni békeszerződés az ország területének egyes részeit más államokhoz csatolni rendelte, a kormány 8300 1923. M. E számú rendelet 13. §-ában tett intézkedést az elcsatolt területeken folyamatba tett és később a trianoni Magyarország területén folytatott perben a perfüggőség kifogásának szükségszerű kizárására. A Pp. 685. §-a a perfüggőség kifogásával kapcsolatban tételes rendelkezést tartalmaz az előbb külföldön folyamatba tett, majd a Polgári perrendtartás területén is megindított válóperekben, és végül foglalkozik ezekkel a kérdésekkel a bírói gyakorlat is. (Kovács Marcell: A Polgári perrendtartás magyarázata I. kötet, 476. lap, III. fejezet, III. kötet 1779. lap, 849. tétel stb.). Érdekes a munkának egy magyarországi perben érvényesített perfüggőségi kifogással kapcsolatos értekezésre való utalása (Al. Schmidt, Einrede der Litispendenz auf Grund eines auslándischen Prozesses in Ungarn. Böhms Zeitschrift fiir internationales Recht. XVIII. kötet 20. és köv. lapl és fordított, viszonylatban az a körülmény, hogy a külföldi ítéletek, belföldi végrehajthatósága tekintetében Svájcnak csak YVaadt kanlonával állott fenn viszonosságunk. Szerző munkája gondolatokat ébreszteni, vitát támasztani alkalmas és a perfüggőségnek Magyarország és külföld közötti viszonylatban való vizsgálatának szükségességét előtérbe állította. Dr. Habermann Gusztáv