Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

97 A polgári eljárásjog legújabb szabályai. (A polgári perrendtartásról szóló 19|1:1. tc. módosulásai 1945 január— 11 I? május 31.) Második átdolgozott! és bővített kiadás. Összeállították: dr. Mikos Ferenc és dr. Zajtoy Imre; TÉBE könyvtár, 113. szám, Budapest 1947'. 104 I , Az igazságiigyminisi/lériinn két kitűnő jogásza fenti címen először 1941) május bávában adta ki az ezideig történt változásokat a Dunai Országok Jogászai együttműködésének Magyarországi Csoport) i jogszah il\! ijekozt lín sorozaUban olyanformán, hogy 99 kisoídaíais füzetecskében CSieácéfty kivétellel rendelteti formát öltő új jogs / a bálvány agot az áttekintés megkönnyítése végett csoportokba (pl. közjogi, jogegyenlőséget megvalósító, jóvátételi! célzatú, inflációs jellegű jogszabályok] osztották és az új jogszabályok lényegét rövSxlen össtaefogLaliták. Mini az előző elöszéu'ró dr. Sárffy Andor kiemelte, a munka elsősorban a külföldi jogászok részére készült, de a magvar jogásznak is jó szolgálatot teljesített. Az lí>47 őszén megjelent második átdolyozott és bővített kiadás más céílki tűzi 'st követ: az 1947 május 31-ig terjedő, tehát nagyobb időközt átfogó új perjogi és a perjoggal kapcsolatos jogszabályokat már nem kivonatolja, hanem azok szószerinti szövegét a hazai gyakorlati jogász igényeinek megfelelően a Pp. rendszerébe beillesztve hozza, rövid jegyzetekkel ellátva'. Az a ritka eset állott elő, hogy a tájékoztató jellegű feldolgozásból az új kiadással vaskos könyvalakot öltött jogszabálygyűjtemény keletkezett. Az új kiadás még egy év joganyagával bővült s a teljes törvényi és rendeteti szöveganyag is megduzzasztotta terjedelmét. Az összeállítók fáradságos és pontos munkája nagymértékben megkönnyíti az eligazodást a demokrácia eljárásjogi anyagában nemcsak a gyakorlati, de az emléleti perjogásznak is. A jogászvilág mindennapi) munkájában jó segítséget nyújtó útmutatónak nemcsak ügyvédek,, bírák, de vizsgára készülők is hasznát veszik. A könyvet részletes tárgy- és jogsziabálymutató egészíti ki. A munkát dr. Sárffi) Andor professzor előszava vezeti be. Reméljük, mielőbb megjelenik a harmadik kiadás is, amely utaló jegyzetekben bővebb lesz és bevonja a törvények és rendeletek anyaga mellé az ugyancsok fontos gyakorlatot is. Dr. Móra Mihály Ralph-Sutton és N. P. Shannon: Chalmers' Salc of Goods Act, 1893. (London, 1945. Butterworth & Co. 312 oldal.) A könyv címe arra utal, hogy az ingó adásvételt szabályozó 1893. évi törvénycikk alkotója néhai Sir M. D. Chalmers volt. A mű két főrészre és egy függelékre tagozódik. Az első főrész "az említett törvénycikket tárgyazza, kiegészítve azt a bírói gyakorlattal és az abban kialakult fogalommeghatározásokkal. Ez a rész kommentár jellegű és a törvény sorrendjében halad. Az adásvételre vonatkozó jogszabályok vegyesén magánjogi és kereskedelmi jogi jellegűek. A két matéria nincs szorosan elválasztva egymástól. A „sale" szónak az értelme nem teljesen azonos a magyar eladással, hanem egyaránt jeleni kötelemfakasztó tényállási és dologi jog-átruházást. Ehhez képest az angol jogi szemléletben a „contract of sale" jelenthet adásvételi szerződési, melynek lényege a kötelmi szolgáltatáson felül a tulajdonátruházás, de jelenthet csupán egv előszerződést a tnlajdonátruházás tekintetében. A kettő között a gyakorlati különbség az, hogy a megtörtént tulajdonátszálláson esetleg az sem változtat, ha a vevő nem veszi át az árut, avagv ha átveszi, de nem fizeti ki; míg az előszerződés esetén az eladó megtarthatja a tulajdonjogát annak ellenére, hogy az árui átadta. Ebből logikusan köve'tkezik, hogy igényperre van joga, ha az árut a vevőnél lefoglalják, sőt bizonyos esetekben akkor is, ha harmadik személynél foglalják le. — így az angol jog. Külföldön történt adásvételnél viszont a locus regit actum elvét ismeri el és a lex fori-t alkalimazza az angol bíró. A cselekvőképességről szóló fejezetben megállapítja a törvény, hogy a cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes személyek ,,szükségletére" eladott dolgokért is lehet ..észszerű" íreasonable) árat követelni. (A ,,reasonable" szó bővebb magyarázatát 1. a Jogászegyleti Szemle 1947. évi 3. sz.-ban, 89. old. dr. Eörsi Gyula cikkében.) Az angol jog nemcsak a feleséget, hanem a vadházastársat is vélelmezett meghatalmazottnak tekinti, ha ..férjével" együtt él. Ezizel szemben a szülők nem felelősek a kiskorú gyermekeiknek szállított dolgokért, ha hozzá iárulásukat nem adták. Ámde a hozzájárulást nagyon