Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

95 a bírói ítéletekről szóló kimerítő tanulniáin a. A per-orvosiatok fogalmával! általánosságban és részleteiben! is foglalkozik. lVi orvoslatnak nevezi a félnek minden olyan cselekményét, amelynek cél'ja az, hogy a híróság határozatán vagy intézkedésén alapuló sérelmes perjogi helyzetét elhárítsa. Kár, hogy a szerző ezen az alaki fogalom-meghatározáson túl nemi foglalkozik a perorvosliat fogalmának dogmatikus kifejtésével. A fellebbezésnek , fel l'ol y a m o dá sna k, f e Lü Ív i z s g á Latnak »s perújításnak ugyancsak formai meghatározására, szorítkozik. Az álltalános részt az elméleti é® a gyakorlati jogása számára egyaránt tanulságos és hasznos különös eljárási rész zárja. l'.helyüt't a térje de limes. mnnkániaik csupán kiragadott problémái vázlatos ismertetésiére szorítkozhattunk. Az egész hatalmas anyag professzori rendszerességgel, arányos eloszt ássál nyert feldolgozást, s a munkát teljessé1 a gondos körültekintéssel készült: mutatók teszik. A Fentebb ismertetett előnyeim kívül1 a szerző munkája módszerében is fejlődést jelent. A legnagyobbrészt jogtamuló ifjúság részére szerkesztett mű a fogalmak, elvek, tételek, jogszabályok problémáinak méltatásánál nemcsa'k a vonatkozó jogelméletet igyekszik rövid, tömör és világos okfejtésben feltárni, de ismerteti a szükséghez képest a kapcsolatos jogszabályok, a törvények, rendeletek, ügyvitelül szabályok megfellelő részét, külön szedve, szószerint, s ott, ahol az ismertetés teljessége megkívánja, a vonatkozó bírói gyakorlatot, döntvényeket, teljesülési határozatokat, elvi határozatokat is idézi, s ekként az olvasót az elméletből kiindulva a jogszabályon át egészen az igazságszolgáltatás állásfoglalásáig elvezeti1, a tanuló ifjúságot a jogszolgáltatás természetével, nyelvezetével ismerteti meg, közelebb hozza az igazságszolgáltatásihoz, s ekként a gyakorlati jogélethez. A perjog ilyetén ismertetésével a szerző a perjog elméletének a megismerését gyakorlatiasabbá tette. Eme módszerénél fogva a gyakorlati jogász számára is rendkívül hasznos. A szerző a körülmények folytán szűkreszabot'li munkájában is a perjog mindenegyes elméleti problémájárai kitér. Röviden ismerteti a vonatkozó fontos állásfoglalásokat, s ennek méltatása után tömören feltárja saját álláspontját. A gyakorlati jogász tehát a fentebb vázolt útvonalon visszafelé haladva minden gyakorlatit jogi problémának megtalálja elméleti alapját, s ekként gyakorlati tudását mélyebb alapokra helyezhetil. A magyar pollgárl perjog elméleti és gyakorlati részének ilyetén kidolgozása a műnek felbecsülhetetlen értéket kölcsönöz. Dr. Rickter Béla Schauwecker, Dr. Hans: Die Einrede der Litispendenz im eidgenössischen und zürcherischen internationalen Zivilprozessrecht. (Zürich, 1943. Zürcher Studien zum Internationalen Recht. Nr. 8. Kiadja: Dr. H. Fritzsche und Dr. D. Schindler. Polygraphischer Verlag, 117 oldal.) Megemelhető-e a perfüggőség kifogása, ha egy és ugyanazon kérdésben bel- és külföldön együdőbem folyik a peT? Ezt a kérdést veti fel a svájci szerző és könyvének általános részében (1—59. lap) azokat az átfogó kérdéseket és feltételeket vizsgálja, amelyek a perfüggőségnek nemzetközi vonatkozásaiban jelentőséggel bírnak. Vizsgálatainak eredményét széles nyelvtudása révén angol, francia, német, olasz és svájci perjogi irodalom tüzetes áttanulmányozásából szűrte le és ezeknek az eredményeknek a felhasználásával tér rá könyvének különös részére (60—117. lap), ahol a perfüggőség kérdését hazájának külföldi vonatkozásaiban vizsgálja. Abból indul ki, hogy a külföldi ítéletek és ezek következményeként a külföldi perek elismerése nem az állami szuverénitásnak feladásából, hanem éppen a szuverénitás gyakorlásából folyik és ennek folytán a külföldi ítéletek és az azok mögött meghúzódó peres eljárások minél szélesebb körben való elismerése szolgálja a közjót. Szerző ismeri azokat a nehézségeket, amelyek az egyes államok között a külföldi ítéletek elismerése és végrehajtása tekintetében fennállanak és reális szemmel vizsgálva a megoldás lehetőségét, arra a következtetésre jut, hogy ha egy állam a külföld ítéleteit elismeri és az ítéletek végrehajthatóságát belföldön biztosítja, nem lehet akadálya annak, hogy egy és ugyanazon kérdésben (azonos pertárgy, jogvédelmi eljárás és felek) a belföldön és külföldön