Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

S2 Az előadások és viták magas színvonalon mozogtak, a hozzászólások általában tárgyilagos és emelkedett jogászi készültségről tettek tanúbizonyságot. Jóllehet vala­mennyi a régi jogászegyleti színvonalon mozgott, mégis ki kell emelnünk közülük a jogászi elmélyülés és a jólrendezettség szempontjából a valorizációs ankétot. Célkitűzéseink helyességét mi sem fejezi ki jobban, mint az a tény, hogy vala­mennyi szakosztály ülése a látogatottság szempontjából egyformán örvendetes ós Magyar Jogászegylet legszebb virágzásának idején tapasztalt képet mutatott, ami egyben az előadók: és a téma kiválasztásában nyilvánuló gondosság legszebb jutalma. Az átlag százon felüli, mindvégig feszülten figyelő tagtársat jelentett. Még az egyház­jogi szakosztály, valamint a jogtörténeti és római jogi szakosztály ülése is, amely pe­dig feltehetően a tételes jogászok kisebb körét érintette, félszáz—félszáz hallgatót vonzott. Mindez mutatja tagjaink érdeklődését, sőt, nosztalgiáját az univerzális jog­tudomány s annak még a mindennapi tételes jogélet szempontjából kevésbbé gya­korlati jelentőségű kérdései iránt is. A szakosztályi célkitűzések általános kérdéseit szépen exponáló elnöki meg­nyitók közül dr. Gajzágó László professzor grandiózus előadása emelkedett ki. Meg kell említenünk, hogy az újjászervezés során a közigazgatásjogi szakosz­tályt kettéválasztottuk külön közigazgatási jogi és külön pénzügyi jogi szakosztályra. Uj szakosztályt szerveztünk a munkajogi szakosztállyal, az összehasonlító jogtudo­mányi és nemzeközi magánjogi szakosztállyal, míg a korábbi jogtörténeti szakosz­tályt jogtörténeti és rómaijogi szakosztállyá szerveztük át. A könyvkiadó bizottság a nagy érdeklődéssel várt működését a következő sze­meszterben kezdi meg. Az egyesület újjászervezésére részben már a fentiekből is némi képet kaptunk. Mindennek azonban jelentős mértékben előfeltétele volt az egyesületi <adminisztrá­ciónak már nemcsak újjászervezése, hanem egyáltalán létrehozása, ami annál nagyobb nehézségbe ütközött, mert az ostrom következtében az egyesületi irattár, tagnyilván­tartás, pénztárkönyvek, irodai felszerelés egészen túlnyomó része megsemmisült, vagy használhatatlanná vált. Kissé merészen, az előadások megtartásával nem vár­tunk addig, amíg az adminisztráció is kialakul, hanem az előadásokkal párhuzamosan építettük ki az adminisztrációt. Az ügyvezető titkárság a m. Kúria elnökének szíves jóvoltából a magyar Kúrián működött, amelynek épületében tartottuk az áprilisi tisztújító és tartjuk a mostani rendes évi közgyűlésünket is. Ezért a nagyértékű támo­gatásért ezúton mondunk köszönetet a magyar Kúria elnökének. Amikor a tagmozgalomról szeretnék vázlatos képet adni, ezt egy fájdalmas be­jelentéssel kell kezdeni. Főként a nyilas terror, de az ostrom megpróbáltatásai is­szémos tagtársunk életébe kerültek. Bár teljesen tiszta képünk ma sincs még, saj­nos, már az eddigiekből is nyilvánvalóan összes tagjainknak több mint 25 százaléka halt meg vagy tünt el. Meghalt dr. Osvald István, a magyar Kúria és a Magyar Jogász­egylet volt elnöke, a rendkívül széles látókörű civilista és kiváló nagybíró, dr. Degré Miklós, a budapesti ítélőtábla elnöke és a Magyar Jogászegylet alelnöke, az elméleti és gyakorlati büntetőjog fáradhatatlan művelője, dr. Serédi Jusztinián, a külföldön is híres kánonjogász tiszteletbeli tagunk, dr. Szentkuthy István kúriai tanácselnök, egy­kori agilis ügyvezető titkárunk, dr. Geöcze Bertalan, az ILA lelkes szervezője, meg­haltak olyan kiváló tudósok, mint dr. Fellner Frigyes, dr. Máitonlíy Marcell, dr. VJ7­idnyi László, hiányozni fog dr. Besnyő Bernát és Lőw Lórándnak a pandecta jogon csiszolódott, s az ügyvédkedésbe bevitt jogi tudása, dr. Désy Géza ritka szónoki ké­pessége, dr. Ribáry Géza fáradhatatlan szervező munkája, dr. Szálai Emil tágkörű hitel- s szerzőjogi tudása, dr. Medvigy Gábor férfias meg nem alkuvó egyénisége, dr. Lénárt Vilmos és Klug Emil speciális, a jogelmélet magasságába helyezkedő pénz­ügyi jogi képzettsége — hogy csak egynéhányat említsünk, eltűnt vagy elköltözött tagtársaink közül. A névsort, sajnos, sokáig folytathatnók. Veszteségeink súlyosak. Elmúlásukat igaz szívvel gyászoljuk és emléküket kegyelettel őrizzük. A taglétszámban beállott nagy csökkenést az új tagok jelentkezése egyensú­lyozta. A szeptember 27-én megtartott rendkívüli közgyűlés 123 új tagot vett fel és a mai közgyűlésen 103 új tag felvételére teszünk javaslatot. Az egyesületi folyóirat, a Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmá­nyok utolsó (1943.. XI. évfolyam, 1—2. XL—XLI.) száma 1943 június hó 8-án jelent meg s a megjelenés azóta szünetel. Remélhetőleg már csak néhány hétig kell nélkü­lözni a jogászegyleti előadásoknak folyóiratunkban való közzétételét. Az ügyveze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom