Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

83 lésnek az újjászervezés keretében egyik legfőbb gondja a folyóirat megjelenésének bázisát megteremteni. Ezúton is hálás köszönetet mondunk mindazoknak, akik erre vonatkozó kérésünket megértően támogatták. Folyóiratunkat „Jogászegyleti Szemle" elnevezéssel új köntösben, de a régi színvonalon mozgó évnegyedes íolyóirattá kívánjuk fejleszteni. Ennek egyik előfeltétele azonban a viszonylag alacsony tagdíj pontos befizetése. — A közgyűlés a pénztári jelentés elfogadása és a felmentvény megadása után az alapszabályok 23., 25., 27. §-át módosította, majd társelnökül dr. Kerekess Istvánt, a m. Kúria elnökét, alelnökül d>r. Krenner Zoltán közjegyzőt, a Közjegyzői Kamara elnökét, titkárrá dr. Pacsi Jenő ítélőtáblai bírót, főpénztárossá dr. Nyárádi Scheidl Miklós államtitkárt, könyvtárossá dr. Ruber József ítélőtáblai tanácselnököt, a közjogi szakosztály helyettes elnökévé, dr. Bibó István egyetemi ny. r. tanárt, az igazgatóvdlasztmány tagiaivá: dr. Benedek Jenő miniszteri osztályfőnököt, dr. Földes István ügyvedet, dr. Karay Pál kúriai tanácselnököt, dr. Névai László ügyvédet, dr. Révész Gusztáv kúriai bírót, dr. Székeiy Miklós államtitkárt, dr. Szűcs János ítélőtáblai tanácselnök, nepfóügyészt és dr. VrWeníiny Ágoston ny. ig-izságügymmiszter, ügyvédet, a számvizsgáló bizottság tagjaiul: dr. Czeyda-Pommersheim László ügyvédet, a Magyar Általános Hitelbank jogtanácsosát, dr. Gellért György miniszteri osztálytanácsost és dr. Raj Ferenc ügyvédet választotta meg. Dr. Beck Salamon javaslatára a közgyűlés a jelentkező tagokat felvette s a hivatalos rész lezárulása után dr. Szladits Károly elnök tartotta meg „Az alapvető emberi jogok és a demokrácia" c. nagyhatású és mélyenszántó előadását. A közgyűlést követő táisasebéden dr. Moór Gyula mondott pohárköszöntőt „Béke és jog" címen. (Mindkettő megjelent a „Jogászegyleti Szemle" 1947. évi 1. számában, 1—18. l.j 1947 július 3.-i igazgatóválasztmányi ülés. A budai Zöldfa-étterem különtermében nagyszámban összegyűlt választmányi tagok előtt dr. Szladits Károly elnök beszámolt a havonta megtartott ügyvezetőségi megbeszélések eredményéről. Az ülés elhatározta a Grosschmid-emlékbizottság újbóli életrehivását, dr. Szladits Károly elnöklete és dr. Beck Salamon h. elnöksége alatt, A választmány tárgyalta a francia bizottság, a könyvkiadó bizottság, szegedi helyicsoport, az őszi programm, a centenáris év, a folyóirat kérdéseit s a pénztárosi teendőkkel Szilágyi Imre igazgatót bízta meg. A félévzáró ülés után a választmány tagjai a fehér asztal mellett gyűltek össze. 1947. évi október hó lO.-iki rendkívüli közgyűlés. A rendkívüli közgyűlést az igazgatóválasztmánynak dr. Auer György alelnök vezetésével 1947. szeptember 26-án megtartott ülése készítette elő, amely egyben a franciamagyar bizottság tisztikarát és végrehajtó bizottságát is megválasztotta. A rendkívüli közgyűlést dr.Vincenti Gusztáv ügyvezető elnök nyitotta meg s megállapította, hogy az ugyanezzel a tárgysorozattal október 3.-ára összehívott rendkívüli közgyűlés — az alapszabályok 17. §-ának 2. bekezdéséhez képest — határozatképtelen volt, miértis az új közgyűlés — az alapszabályok 17. §-ának 3. bekezdése értelmében — a jelenlevő számára tekintet nélkül határozatképes és hogy az új közgyűlés feltétlen határozatképessége a meghívóban fel volt tüntetve. Dr. Móra Mihály üv.-titkár bejelentette, hogy szükségesnek látszik vidéki helyi csoportok alakítása és ezzel kapcsolatban az alapszabályoknak a 289.000,'1946. B. M. számú rendelet értelmében történő kiegészítése. Javaslatára a közgülés elhatározta az alapszabályóknak új 34. §-al való kiegészítését, amely a vidéki helyi csoportok működését teszi lehetővé. Az ügyvezető titkár bejelentette azt is, hogyl947 pünkösd vasárnapján Szegeden az első helyi csoport már mégis alakult s annak elnökét, tisztikarát és választmányát az ott megtartott teljes ülés meg is választotta. A közgyűlés a szegedi csoport megalakulását és a fentiek megválasztását tudomásul vette, ügyvezető titkár ezután ismertette, hogy a lefolyt egyesületi évben a tagdíj 20, vidékieknek 12 forint volt. Minthogy azonban az új egyesületi évben a Jogászegyleti Szemle — a tervek szerint — négy füzetben fog megjelenni, indokolt az évi tagdíjnak a fővárosi tagok részére legalább 40 forintban, a