Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 1. szám - Adórendszerünk újításai és a stabilizáció. [Előadás a Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának 1946. október 30-án tartott ülésén]

35 4. A fogyasztási adók és jövedékek épületén az italmérési illetéktételek egyszerűsítésén és a cukoradózás terén toldást jelentő újdonsült melaszadón kívül, mely a kincstári bevételek oldalán csak csekély pluszt jelent, strukturális változás nem történt. Ezen a téren a megállapodott adóztatási formulák megbolygatása zavaros időkben nem célszerű, mert a termelés feltételeinek fennforgása esetén bármelyik adónem a legkurtább intézkedés alapján is megmozdítható, élénkíthető vagy ernyeszthető. A stabilizációval kapcsolatban itt különleges igények nem jelentkeztek, a feladat kizárólag az volt, hogy az adótételek a megállapított költségvetési keretben lehetőleg a szociális szempontokat is érvényesítsék. Erre csak az a megoldás kínálkozott, hogy egyes árúcikkek adójának 1938. évi pengőértékben kifejezett tételét kisebb .szorzóval számították át forintértékre, ' mint a szociálisan kevésbbé érzékeny árúfajtákét. 5. A kincstár adóügyi gondjainak zöme az egyenesadók területére koncentrálódott. Minthogy az egyenesadók akkor is leplezetlenül jelentkeznek, ha az árúhiány folytán ártényezőkké válnak, érthető az az általános és felhevült érdeklődés, amely a közvetlen adózás fejlődési görbéjét kísérte. A felszabadulás után a pártok képviselőiből és néhány szakemberből alakított adóreformbizottság a kereseti- és jövedelemadó összevonására, a céladók megszüntetésére és a pótadóknak az alapadókba olvasztására tett előterjesztést. A jövőben kialakítandó adórendszerbe az adóreformbizottság a földrajzi helyek értékének megadóztatását célzó George-féle föld- és telekértékadót kívánta beleilleszteni. Ennek során a merev kataszteri földadó, valamint a házadó'kiküszöbölésével egyenesadórendszerünket a következő adónemekből építette volna fel: a helyértékadóból és az ahhoz csatlakozó külön bettermentadóból, a természetes személyek kereseti- és vagyonadójából és a jogi személyek kereseti- és vagyonadójából. Azok a törekvések, amelyeket ez a bizottság megvalósítandónak vélt, részben realizálódtak. A céladók és pótadók egész sora őrlődött fel és a viszonyok szükségéhez igazodva maguk az* alapadók is mind egyszerűbb formát öltöttek. A helyértékadónak állandóan felszínen mozgó gondolata ma még az időszerütlenség érvelésével küzd. Mellette azonban néhány felelős nyilatkozat is elhangzott s így ennek az adónak legalább is önkormányzati megvalósításával belátható időn belül számolni kell. 6. Az értékálló pénz megteremtését megelőző idők viharzónájából a földadóra vonatkozó jogi szabályozás — az elemi kárigények elejtésétől eltekintve — teljesen sértetlenül került ki. Ez az egyetlen egyenesadónk, amely az 1927. évi hivatalos összeállítások közül hírmondónak megmaradt. Az adó mértékének és lerovási módjának eddigi lakonikus megjelölése azonban kiszélesedett, mert a közellátás céljának szolgálatába állított természetbeni lerovás terjedelmesebb szabályozást igényelt. Az adószolgáltatás búzában vagy más szemes terményben, hüvelyes veteményekben, borban vagy napraforgómagban van meghatározva. A jövedelemadó és az autonómiákat megillető közadók beolvasztása a stabilizációs intézkedések során történt meg. Az adó mértéke a búzaföldadóra van szabva; ez a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után négy kilogrammot tesz ki. Külön jogszabályok intézkednek arról, hogy egyéb termények szolgáltatása esetén ezeket koronánkint milyen súlyban és a boradót a Malligand-fokok figyelembevételével milyen számítással kell leróni. A korszerű elvek figyelembe-