Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A könyvkövetelés elzálogosítása

304 DR. SZLEZÁK LAJOS 1) Az alantiakban idézett jogi művek a következők: Jacobi = dr. Victor Ehrenberg, Handbuch des gesamten Handelsrechts, Band IV/1. 125—562 oldalán dr. Ernst Jacobi: Die Wertpapiere; Wolff—Ehrenberg = ugyanez a mű és kötet 1—124. oldalán dr. Martin Wolff: die Ware ; tichwerin = Cl. Frh. v. Schwerin : Recht der Wertpapiere; Wolff—Enneccerus = L. Enneccerus, Lehrbuch des Bürgerlichen Rechts, 1927. évi kiadás II/l. Teil, Martin Wolff, Sachenrecht ; Enneccerus = ugyanez a mű, 1/1. Teil, Ludwig Enneccerus, Allgemeiner Teil ; Tuhr = Andeas v. Tuhr, Bgl. Recht. Alig. Teil, a Kohlrausch és Kaskel féle Enzyklopádie der Rechts- und Staatswiasenschaft című gyűjteményben. — Gierke = Július v. Gierke Sachenrecht, ugyanebben a gyűjteményben; Nagy = Nagy Ferenc, A magyar keresk. jog kézikönyve, ha külön megemlítve nincs, úgy a II. kötet 1913. évi kiad.; Kuncz = dr. Kuncz Ödön, A magyar ker. és váltójog vázlata, 1929. évi kiad. II. köt. — Apáthy = Apáthy István ker. jogi tankönyvének 1876. évi kiadása; Kulpathy = a szerző ker. jogi tankönyvének 1894. évi kiadása ; Bozóky — a szerző ker. jogi tankönyvének 1929. évi kiadása; Neumann = dr. Neumann Ármin egyetemi rk. tanár ker. jogi kommentárjának 1880. évi kiadása; Szladits = a szerző magánjogi vázlatának 1917. évi kiadása. 2) „ut sit rationabilis " 3) p). Nagy I. köt. 39. old. 4) Neumann, 203—204. oldal. 5) Werbőczy, Hármaskönyv, Előbeszéd 6. cim. 10. §.: „Ötödik kelléke a törvénynek, hogy az a polgári társaság szervezője legyen." 6) 591. oldalon kezdődő 1. jegyzetben, a terv. 324 cikke körüli vitával kapcsolatban! 7) igen helyesen : MMT. jav. 5. §-a ! 8) id. mű II. köt. 130. old. 9) ha a konstitutív jelleg már értékpapírrá tenne úgy nemcsak a végrendelet és az 1886, VII. t. c. 21—23. §§-ban írt iratok, hanem még az ingatlanadásvevés tárgyában kötött kötelmi szerződés is értékpapír lenne, mert hiszen annak is érvényességi, tehát a jog alapításához nélkülözhetetlen, kelléke az írás. t0) L. ez előző jegyzetben. Ezenfelül még számtalan más. n) a részvényes társasági jogai a részvény kiállítása előtt is léteznek és legalább lényegileg azonosak; a letétügylet a beraktározó és a közraktár között ktezik, érvényesen jött létre közraktári jegy kiállítása nélkül is ; a fuvarozási ügyletnek piáne nem konstitutív eleme a rakjegy kiállítása, de még csak a fuvarlevélé sem. 12) id. mü 373. old. 13) és igen találóan id. mű 352. old. utolsóelőtti mondata. 14) id. mű 13, o'd. b) pont 2. mondata. 15) id. mü 238. oldal. 16) Neumann 203-204. old. 17) csak utalok Imling, Vhajtási törv. magyarázatának III. kiad. 252. oldalára, ahol a Vht. 115. §-sal kapcsolatban fejti ki, hogy ez a megtartást és a behajtást nem akadályozza. — A behajtás é^ megtartás joga a Vht. 115. §-ban írt eijárás mellett is megilleti a hitelezőt. — Alapos vizsgálódás után jutottam a magyar jeg szempontjából ugyanarra az eredményre, mint Jacobi: a követelést megtestesítő értékpapír v. könyvkivonat birtokosa nemcsak váltói, hanem ker. zálogjog esetén is mindhárom behajtásmódot — bizonyos korlátokkal — szabadon választhatja : eladás, behajtás, megtartás. 18) Különösen a KT. életbelépése idején volt jogállapotra nézve v. ö. ZlinszkyRainer magánjog 1899. évi kiadás 430-431. old. 19) Neumann 203—204. old. 20) Schwerin 2. old. Jacobi 130. és 233-241. old. Szladits 217. old. Nagy Ferenc 88—89. old. és 93. old. — Kuncz, 77. old. — Enneccerus 296—297. old. 21) bár itt is vitatni lehetne, hogy a már keresk. zálogjogként megalapított zálogjog elenyészik e azálral, hogy a főköveteléssel együtt a kivonatot át nem adják, vagy csak a KT. 304—305. §. szerinti privilégiumait veszti el, de magánjogyi zálogjogként megmarad, ha ennek alakiságait betartották. 22) id. mü 115. old Ugyanitt kitűnik az is, hogy Szladits már nem követi az Optk terminológiáját, mely szerint a jogon szerzett zálog per fictio nem