Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A különvélemény az angol itéletben

68 SZEMLE. törvényjavastatot átdolgozni, illetőleg egyfelől kibővíteni, másfelől egyszerűsíteni, így nem helyesli a Balogh-féle javaslatból a rehabilitatió három rendszerének kombinálását. Szerinte egységesen az u. n. birói rehabilitatió mellett kellene állást foglalni, azaz minden esetben a bíróságra ruházni, hogy megfelelő gondos vizsgálat után döntsön a rehabilitatió megadása, vagy elutasítása felett. Abban is eltér előadó a Balogh-féle javaslattól, hogy kiterjeszthetőnek véli a rehabilitatiót bárminő súlyos bűntett miatt elitélés esetére is, természetesen fokozatosan hosszabb próbaidő felállítása mellett. A kegyelmi uton való rehabilitálást, valamint a törvénynél fogva önmagától beálló rehabilitálást nem helyesli. Fiatalkorúakkal, illetőleg fiatalkorban elkövetett cselekmény miatti elitélés miatt is a bíróságra kell bizni mindig a döntést. A rehabilitatió megadásának feltételei (3—5—10 év alatt kifogástalan viselkedés, állandóan rendes munkás élet folytatása, az okozott kár lehető megtérítése) és az eljárás részletei tekintetében Finkey jórészben elfogadhatónak látja a Balogh-féle javaslat szakaszait. Az eljárást elsőfokon mindig az elkövetés (esetleg az elitélt lakhelye) szerint illetékes kir. törvényszékre bízná. Második és végső fórum lenne a kir. Ítélőtábla. A rehabilitatiót kimondó határozatban ki kell fejezni, hogy az elitélt féloldalik a külön törvényekben [meghatározott jogkorlátozások alól s a Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalnál lévő egyéni lapja eltávolítandó és megsemmisítendő. Vagyis az elitélt ezzel a határozattal visszanyeri a büntetlen előélet jogállapotál s az elkövetett büncselekméeyét többé nem szabad szemérehányni, őt amiatt becsmérelni. Végül erőteljes szavakkal mutatott rá Finkey arra is, hogy mennyire a közérdek követeli a rehabilitatió meghonosítását. A rehabilitatió kriminálpolitikai szempontból is előnyös, mert közvetve — a megjavult ember (erkölcsi önérzetének erősítésével, ellenálló erejének fokozásával hozzájárulhat a kriminalitás csökkentéséhez. Tehát ez is egy uj fegyver lesz a bűnözés, különösen a visszaesés elleni küzdelmünkben. * Grosschmid-ünnep a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet Qrosschmid Béninek, a magyar magánjog legnagyobb élő mesterének tiszteletére ünnepi teljes ülést tartott. Dr. Osvald István, kir. titkos tanácsos, a Magyar Jogászegylet elnöke elnöki megnyitójában Grosschmid jelentőségét méltatta. Ezután dr. Kolosváry Bálint egyetemi ny. r. tanár ,-Öröklési jogunk és az öröklési jog tudománya" címen tartott előadást. Előadásában az öröklési jog tudományának az öröklési jog fejlődésére gyakorolt befolyását fejtegette, kiindulópontként használva fel a mult évszázad nyolcvanas éveinek öröklési jogi kodifikátorius törekvéseit, melyeknek valóra válását a jogtudomány akadályozta meg azzal, hogy az idegen jogok receptióján felépült öröklési törvényjavaslattal szemben a régi magyar jog korszerű kodifikációja mellett foglalt állást. A fordulat az öröklési jog területén túlmenő jelentőséget nyert és a törvényhozás irányát a nemzeties és önálló jogfejlődés felé vezette. Az érdem érette főleg Grosschmid professzort illeti, aki a törvényjavaslat kritikájával és önállóan megjelent öröklési jogi monographiáival a javaslat és a jogtudomány közötti küzdelmet megindította és utóbbi javára el is döntötte. Grosschmid öröklési jogi tudományos tevékenységének tüzetes ismertetése alapján jelölte ki végül előadó azt az előkelő helyet, melyet Grosschmid a magyar öröklési jog tudományában úgy is, mint annak legkiválóbb művelője, úgy is, mint iskolájának feje és szellemi vezére elfoglal. — A nagy tetszéssel fogadott előadást a Hungária-szállóban társasvacsora követte, amelyen a Pázmány Péter Tudományegyetem Magánjogi Szemináriuma által alapított Grosschmid-serleggel az ünnepi beszédet dr. Qajzágó László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, egyetemi ny. r. tanár tartotta. Dr. Oa/zagó László követ serlegbeszédében rámutatott arra, hogy a serleg a Pázmány Péter Tudományegyetem magánjogi szemináriumának alapítása, és ez kifejezi azt, hogy Grosschmid Béni kizárólag a kathedráról gyakorolta azt a bámulatos nagy hatását egész magánjogunknak szokásjogi úton nemzeti irányban való fejlesztésére, — amidőn azt írott jogszabályok útján