Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A különvélemény az angol itéletben

66 SZEMLE. Dr. Goltner Dénes: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás alapkérdései. A m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete kiadása, Szeged 1937. 303 oldal. Ára 5 pengő. Dr. Kelemen László: A jóhiszeműség és a tisztesség a magánjogban. Szeged, 1937. 244. oldal. A külfölddel való fizetési forgalmat, valamint egyes hitelügyi kérdéseket szabályozó törvények, kormányrendeletek és egyéb fontosabb rendelkezések gyűjteménye. (1931. július 14-től 1936. december 31-ig.) Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági, Tanulmányi és Statisztikai Osztálya kiadása. 316 oldal. Magyar Felsőoktatás. Az 1936. évi december hó 10-től december hó 16-ig tartott Országos Felsőoktatási Kongresszus munkálatai. Közzéteszi Hóman Bálint m. kir. 1.1., vallás- és közoktatásügyi miniszter. Szerkesztette Mártonffy Károly dr. Budapest, 1937. I—III, kötet. Dr. Magyary Zoltán: A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból. Statisztikai közlemények 80. kötet 1. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros statisztikai hivatala. 151. lap. Ára 5 pengő. Dr. Mecsér József: A tettazonosság problémája. A m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete kiadása. Szeged 1937. 193 oldal. Ára 2 pengő. Dr. Paulay Gyula kir. Ítélőtáblai bíró és dr. Almásy Károly p. ü. titkár: A bűnvádi eljárás illetékei. Az Illetékügyi Közlöny kiadása. Budapest, 1937. 192. oldal. Ára 5 pengő. Dr. Perneczky Béla: A kollektív munkaszerződés. A budapesti m. kir. Pázmány Péter tudományegyetem magánjogi szeminárium kiadványai, 11. Grill Károly könyvkiadóvállalata, Budapest. 310 oldal. Dr. Schönvitzky Bertalan: Az ítélet jogi természete. Az Egri Érseki Jogakadémia Értekezéseinek Tára 1. szám. Eger, 1936. 74 oldal. Dr. Emil Szálai: Die Urheberrechtspraxis der ungarischen Gerichte im letzten Jahrzehnt. Sonderdruch aus „Archív für Urheber-, Film- u. Theaterrecht" Bd 10, Heft 6. SZEMLE. Dr. Finkey Ferenc koronaügyész előadása: „Törvényt a rehabilitatióró/t" 1958. febr. 9-én a Magyar Jogászegylet teljes ülésén. Bevezetésül arra mutatott rá az előadó, hogy a rehabilitatió törvényi szabályozása kérdésében a magyar törvényhozást sajnálatos, szinte restellnivaló mulasztás terheli. Hazánkon kivül alig van kultúrállam, melynek ne lenne törvénye a rehabilitatióról. Alig van magát műveltnek tartó társadalom, mely ki ne harcolta volna annak az emberies gondolatnak a törvénybeiktatását, hogy a bűncselekményekért megbűnhődött, a reászabott büntetést kitöltött embert ne tekintsük egész életére, holta napjáig a társadalomból kiközösített jognélküli páriának, hanem ha a büntetés kitöltése után egy bizonyos ideig kifogástalan életet élt s bűncselekménye káros eredményét a lehetőségig jóvátette, az ilyen, a keresztyén erkölcstan értelmében újjászületett embert fogadjuk vissza a tisztességes társadalomba, vessünk fátyolt múltjának erre a sötét foltjára, adjuk vissza neki polgári és politikai jogait, ezzel tegyük lehetővé, hogy a benne levő értékeket ujabb tisztességes munkásélettel hasznosíthassa a társadalom javára. Részletesebben kiterjeszkedett aztán az előadó arra, hogv miért nem ölelte fel az oly kitűnőnek ismert 1878-i Büntetőtörvénykönyvünk a rehabilitaliót. Idézi a Btk. miniszteri javaslata szerkesztőjének, Csemegi Károlynak a szavait, hogy a rehabilitatió rendszere szerinte is „igen helyes" és mennyire felelte áll a francia jogban még akkor is fennállott becsületvesztő büntetés fogalmának. Hogy még sem vette fel a rehabilitatió sza-