Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A különvélemény az angol itéletben

58 DR. ZAJTAY IMRE ítélet „dicta"-jának és épúgy belevétetik az ítélet „report"-jába, mint az első bíró által kihirdetett indokolás. Vannak végül esetek, amikor a bíróság tagjai között magában az érdemi határozat tekintetében sincsen egyezés. A rendelkező rész ilyen­kor természetesen a többségi elv alapján alakul ki, de a különvélemény ilyenkor is megnyilvánul és úgy az ítélet kihirdetésénél, mint annak report-jában kifejezést nyer, hogy a „dissenting", a kisebbségi véleményt képviselő bíró milyen álláspontot foglalt el és ennek az álláspontnak mi a részletes indokolása. A bíróság tagjai közti ilyen teljes véleménymeg­osztottságra példa a „Grein v. Imperial Airways Limited" eset, amely több tekintetből igen tanulságos és jogászi körökben a csatorna mindkét' partján oly nagy érdeklődést keltett, hogy indokoltnak látjuk, hogy ezt az esetet mi is behatóbban ismertessük.1) A „Grein v. Imperial Airways Limited" pert a High Court of Eng­land törvényszék King's Bench osztályán 1935. október 23-án tárgyalta Lewis bíró. Az eset a következő. Mr. Grein jegyet váltott az Imperial Airways egyik repülőgépére London—Brüssel és vissza útra. Az ut második szakaszán, vagyis a Brüssel—London vonalon a repülőgép összeütközés kö­vetkeztében belga területen lezuhant és az utas meghalt. Az özvegy és gyermeke kártérítési pert indítottak a társaság ellen. A repülőgéptársaság felelőssége azonban két törvény alapján volt elbírálható. A szállító felelősségét szabályozza ugyanis az angol jogban első­sorban a „Lord Campbell's Act", 1846-ból (9 and 10 Victoria. Ch. 93.) A másik szöveg, amely ezt a kérdést érinti az 1929. október 12-iki varsói légiforgalmi egyezmény, amelyet az angol törvényhozás 1932-ben tör­vénybe iktatott: ez a „Carriage by Air Act" (22 and 23 Geo V., Ch. 36.) A második törvény a felelősség kérdésében sokkal enyhébb álláspontot foglal el, mint az első és módot ad a szállítónak arra, hogy felelősségét előzetesen korlátozza ill. összegszerüleg is maximálja. Melyik az alkalmazandó törvény ? Az 1932-es törvény által becikke­lyezett nemzetközi egyezmény 1. art. 2. bek.-e szerint az egyezmény ren­delkezései csak abban az esetben alkalmazhatók, ha uey az indulás helye, mint a rendeltetési hely az egyezményhez csatlakozott egy vagy két ál­lam területén belül fekszik. A konkrét esetben két állam szerepelt : Anglia és Belgium; mig előbbi az egyezményhez csatlakozott, addig Belgium azon kivül maradt. Ennek következtében az adott esetben az alkalma­zandó törvény kérdése attól függött, hogy a menettérti jegy egységes jegynek tekintendő-e, vagy pedig két egymástól független, önálló részből állónak. Ha ugyanis a menettérti jegy egy egységes jegy, akkor a Mr. Grein esetében az indulási hely London és a rendeltetési hely ugyancsak London, Brüssel pedig ezen az uton egy megállóhely jelentőségével bir csupán; ebben az esetben tehát ugy az indulási, mint a rendeltetési hely egy egyezményes állam területén fekszik és így az 1932-es „Carriage by Air Act" alkalmazható. Ha ezzel szemben az oda- és visszautazásra jogo­sító jegy egymástól független és mind a kettő egy-egy különálló ut meg­tételére jogosít, akkor az első (az oda-) utazás indulási helye London, rendeltetési helye Brüssel, a második (a vissza-) utazás indulási helye Brüssel, rendeltetési helye London; a kritikus visszautazásnál tehát az in­dulási hely egy nem egyezményes állam területén fekszik, a szállítási szerződés nem tekinthető az egyezmény értelmében vett „international carriage"-nek s így az 1932-es törvény nem alkalmazható. Felperes az utóbbi álláspontot vitatta és a kártérítésnek a „Lord Campbell's Act" felhívásával való megítélését kérte. Vitatta továbbá azt, J) Az eset leírása megjelent a következő lapokban: Angliában: Weekly Notes, 1936. július 25-iki szám, 248. old., Law Times 1936. 155. kötet. 380. old. Franciaországban: Journal Clunet, 1936-os évf. 991. old., M. Lévy—Ullmann : Droit civil comparé, Paris. 1936/37. — A Magyar Jogászegyleti Ert. 1937. évi (V. évf.) 1. számában a kártérítési felelősség szempontjából tárgyalja a pert lstvánffy László, de csupán az elsőfokú bíróság ítéletével bezárólag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom