Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A különvélemény az angol itéletben

A KÜLÖNVÉLEMÉNY AZ ANGOL ÍTÉLETBEN. 57 olvasztaná a tagok véleményét. Ha kezünkbe veszünk egy angol jogi hírlapot, a jogeset „reporf-jában, leírásában ezt a mondatot fogjuk találni: „The following \udgements were read." A report tehát ítéletekről beszél, mindig többesszámban. Az angol perjognak ez valóban immanens elve: a bíróság tagjai minden körülmények között megőrzik teljes önállóságukat és ez az önállóság nemcsak a bíróságon belül, a tanácskozás során, hanem kifelé is teljes mértékben érvényesül. Az angol tanácstagnak ez az önállósága többet jelent, mint az u. n. különvélemény szabadságát, mert ez az önállóság olyankor is megnyilvánul, amikor ugy a rendelkező rész, mint az indokolás tekintetében egyöntetűség van a bíróság tagjai között, íehát nincs is szó különvéleményről. Miben áll tehát ilyenkor az önállóság? A „Law Reports" számos példát mutat az ilyen esetekre; amikor a rangban legidősebb bíró — aki bizonyos fokig a mi tanácselnökünk szerepét tölti be és akit a rövidség kedvéért a következőkben elnök-ként fogunk idézni — felolvasta az ítéletét, akkor a bíróság többi tagjai, akik véleményében osztoznak, bejelentik, hogy az elnök által kihirdetett ítélethez — ugy a rendelkezés, mint az indokolás tekintetében — hozzájárulnak és azt sem kiegészíteni, sem helyesbíteni nem kívánják. Az elsőnek felolvasott ítélethez való ilyen fentartás nélküli csatlakozást „I agree" vagy „I agree and have nothing to add" szavakkal szokás bejelenteni, néha azonban ez a bejelentés is ünnepélyesebb formában történik. Szemléltető példa erre az újabb angol judikaturából a „Victoria Spinning Company (Rochdale) Limited v. Mathews" eset (Law Times, 155. k. 363. old), amelyet a House of Lords 1936. nyarán tárgyalt. A bíróság tagjai három „Lord Justice", Atkin, Russel of Killowen és Macmillan voltak. Az eset érdekessége az, hogy Lord Justice Atkin — az elnök — az ítélethirdetést a következőképen nyitotta meg: „My Lords, I have had an opportunity of reading the opinion which is about to be delivered by my noble and learned friend, Lord Russel of Killowen. I entirely agree with it and have nothing to add." Vagyis az elnök az, aki csatlakozik a második bíró által felolvasandó ítélethez, amelyet minden vonatkozásban magáévá tesz. A report szerint ezután Lord Justice Russel of Killowen olvasta fel ítéletét, majd a harmadik bíró, Lord Justice Macmillan nyilatkozott „My Lords, I concur" szavakkal. Ez az eset tehát arra példa, hogy olyankor is, amikor az ítélet tekintetében a bíróság tagjai között teljes egyöntetűség uralkodik és amikor nemcsak a rendelkező részben egyeznek meg, hanem egymás indokolását nemcsak kijavítani, hanem még kiegészíteni sem akarják, önállóságukat akkor is megőrzik és ennek formailag, a csatlakozás bejelentésével, kifelé is kifejezést kell adniok. Az eset másik érdekessége az, hogy láthatjuk balőle, hogy a bíróság tagjai gyakran írásban közlik egymással indokolásukat, hogy a másiknak módja legyen azt gondosan tanulmányozni és saját külön indoklását ezután ahhoz igazítania. Ez az írásbeli előzetes közlés különösen újabban szokás és gyakran olvashatunk ítéletéket, ahol egyik vagy másik bíró indokolása így kezdődik: „Az én igen tiszteletreméltó és tudós kollegám, X. Y. bíró, közölte velem ítéletét. Én ezt az ítéletet az alábbi tekintetben magamévá teszem... Végtelen sajnálatomra azonban a következő pontokban kénytelen vagyok tőle eltérni : " Míg az előbbi eset arra volt példa, hogy a bíróság tagjai önállóságuknak akkor is kifejezést adnak, amikor közöttük mind a rendelkezés, mind az indokolás tekintetében egyezés van, addig a következőkben néhány szót kívánunk szólani azokról az esetekről, amikor a rendelkezés érdemében ugyan egyöntetűség van a tagok között, de az indokolás tekintetében egyik vagy másik kiegészítést vagy kijavítást lát szükségesnek. Ilyen esetben az elsőnek felolvasott itélet után a második és harmadik bíró maga is felolvassa teljes részletességgel külön indoklását, kifejti, hogy az előtte szóló érveit mért nem tartja helyesnek, avagy mért nem tarlja eléggé meggyőzőeknek és utána hozzáteszi: „In the result I agree with the order proposed by . . ." vagy egyszerűen: „I agree with the order proposed." A második és harmadik bíró külön indoklása épúgy része az