Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az angol közkórházak felelőssége a személyzetük által elkövetett műhibákért

A TULAJDONJOG JOGOKON, MINT TÉVESZME. 47 elbírálása — (szerzői jogi bitorlásoknál a kártérítés összege a gazdagodásnál kisebb nem lehet, mégha az elszenvedett sérelem ennél csekélyebb is.) Igen szembeszökő ez a tétel a versenyjog körében. A versenyjog a vállalkozók körében szintén quasi contractualis societasi viszonyt statuál, erősebb jogi tartalommal, mint a társadalmi societas. A versenytörvény 1. §-a generális tiltó rendelkezés, minél fogva minden tisztességbe ütköző versenycselekmény a „társak" irányában kötelezettséget teremt, viszont e szakasz második bekezdése már elárulja, hogy a szembenálló igény keletkezése nem függ feltétlenül a cselekmény subjektiv tisztességtelen voltától, elég az objektív jogsérelem.10) A szerződéses szocietasi jogviszony végeredmény nem más, mint a már amúgy is fennálló generális kötelem konkretizálása újabb kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel, azaz kvalifikált társas viszony. Ennek legszorosabb alakzata a házassági kötelék. A most említett lappangó generális kötelem másik igen fontos tartalma az általános fluktuáló törvényes zálogjog, melynél fogva mindenki köteles jelen és jövőbeli kötelezettségei fedezetére mindenkori vagyonát rendelkezésre tartani. Ezért a kézi- illetve jelzálogjog nem új dologi jog, hanem a réginek konkretizálása, a hitelező pozíciójának biztosítása részint abban az irányban, hogy adósa a fedezetet nem vonja el, másrészt, hogy más hitelező nem fogja őt megelőzni. Az a tankönyvi tétel tehát, miszerint a hitelező a zálogjognál fogva annak tárgyából magát abban az esetben, ha az adós lejáratkor nem teljesít, kielégítést kereshet, nem precíz annál kevésbé, mert ehhez a kielégítéshez neki (legalább is az általános szabály szerint) egy újabb zálogjog, a végrehajtási zálogjog megszerzésére is szüksége van, mely utóbbi viszont azért nem fedi a fenti definíciót, mert keletkezésének az adós nemteljesítése előfeltétele és így a végrehajtási zálogjog tulaj donképen, mint az eredeti (lappangó) zálogjog technikai megvalósulása jelentkezik. Egy harmadik generális jogszabály, hogy senki vagyonát a sirba magával nem viheti, vagyis azt feltétlenül „ingyenesen" a túlélőknek juttatni köteles, akiknek körét azonban bizonyos korlátok között maga jelölheti ki. Az örökjogi jogviszonyok tehát mind ennek a generális jogszabálynak függvényei, mely jogszabály annyiban különbözik az előbbi két generális társasági jogszabálytól, hogy míg utóbbiak végeredményben quasi megegyezésen alapszanak, (jogrend) addig előbbi kényszerű jogszabály. * Mindezeket a kötelmi jogviszonyokat (mindkét csoportot) a követelés és tartozás teljes kongruenciája jetlemzi. Ahol a jogosítvány szűkül, ott ugyanoly mértékben szűkül a kötelezettség is. Még a papírpénz megsemmisülése is megtalálja ellenoldalát a kibocsátó bank vagyongyarapodásában. Ebből a teljes ellensúlyozásból következik, hogy a kötelmi jogosítványok csakis a konkrét személy szemszögéből nézve alkotnak „aktiv" tételt, a társadalom egésze számára a mérleg nullát mutat, mert minden aktiv jogosítvánnyal szemben ugyanolyan passzív kötelezettség áll. Ezzel szemben a társadalom valódi (quasi leltár szerinti) aktívuma gyanánt mutatkozik 1.) a szükséglet kielégítésére szolgáló javak (ingó és ingatlan dolgok) 2.) a jog által kevéssé értékelt emberi (fizikai és szellemi) munkaerő 3.) a szellemi produktumok közül azok, melyek effektív gazdasági értéket reprezentálnak, (mint pl. kiaknázható ötlet, találmány, értékes irodalmi, zenei mű, gazdasági értékénél fogva védelemre érdemes áruhoz tapadó védjegy, stb. A jogi védelemnek nem kritériuma 10) Lásd bővebben a Szerzőnek a versenyjog átfogó kritikájáról irt tanulmányát {Kereskedelmi jog 1935. december). Egyébként a versenyjogi „ismétléstől való eltiltás" — végrehajtás terhével — nem más, mint a lappangó kötelemnek mesterséges módon primér végrehajtható kötelemmé való átkonstruálása.