Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1-2. szám - A könyvkövetelés elzálogosítása
A KÖNYVKÖVETELÉS ELZÁLOGOSÍTÁSA. 33 az értesítés kézhez vételéig, Hí. az engedményezés tudomásul vételéig liberáló hatással teljesíthet az engedvményező kezeihez is, amely az engedményes követelését annál is inkább veszélyezteti, mert az értesítés megtörténte í 11. a tudomásulvétel oly ténykérdés, mely bírói megítéléstől függ. Ernst Jacobinak ez a tétele azonban, bármennyire is általánosan hivatkozott különösen a német irodalomban, csak a már teljesen megalapított értékpapírok gazdasági előnyeit rejti magában. Addig azonban mig az éríékpapir alapítás teljesen befejezve nincs, az értékpapíroknál is fennforog ez a veszély. A megalapítás pedig csupán akkor van befejezve, midőn a papir tartalma szerint teljesítésre kötelezett adós arról tudomást szerez, Hl. magát a papírra vezetett nyilatkozattal kötelezi. E megállapításainkat alkalmazzuk az értékpapírok iskola példájára a váltóra. Az értékpapír alapítás a most tárgyalt értelemben a saját váltónál egymagában a kibocsájtás tényével be van fejezve, hisz annak főadósa maga a kibocsájtó. Az idegen váltónál azonban csak az elfogadással van befejezve, sőt a rendelvényesnek és a későbbi papírbirtokosoknak rosszabb helyzete van az intézvényzettel, mint az engedményesnek az adóssal szemben. Ugyanis az engedményezésnél az adós már nem teljesíthet liberálóan, ha értesült az engedményezésről, az idegen váltónál ellenben az intézvényezettet a papir bemutatása, tehát a papir kiállításáról a íudomásvétel, még semmire sem kötelezi. Az értékpapírként kibocsájtoíí, elzálogosííási nyilatkozattal ellátott könyvkivonatnál is hasonló a jogi helyzet. Az adós mindaddig a kereskedőnek liberálóan teljesíthet, míg az értékpapiralapítás befejezve nincs; befejezést pedig az alapítás akkor nyert, midőn az adós értesült az elzálogosításról. Vizsgáljuk meg ezek után, vájjon mily joghatások fűződnek az éríékpapir-záradék nélküli, elzálogolási nyilatkozattal ellátott könyvkivonatokhoz ? Abból kell kiindulnunk, vájjon mikép elégítheti ki magát a záloghitelező a könyvkövetelésekből ? A magyar irodalomban általánosan elfogadott nézet az, hogy a Kt. 305. és 506. §-ainak rendelkezései az elzálogolási nyilatkozattal ellátott könyvkivonaíokra is alkalmazandók. Ez uralkodó nézet szerint tehát a könyvkivonat a záloghitelező kezében kézizálog, mivel a Kí. most említett §-ai kereskedelmi ügyletekből eredő követelés fedezésére adott kézi zálog értékesítésének szabályait foglalják magukban. Ha ez az uralkodó nézet helyes, akkor az ily könyvkivonatok értékpapírok, a kereskedő ily irányú külön kifejezett akaratnyilvánítása nélkül is. Ugyanis az értékpapírnál az ingó dolog és a papíron alapuló jog egybeolvad. A papír sorsa osztozik a jog sorsával és az esetben, ha a kettőnek sorsa elválik, akkor meg is szűnik még a legtökéletesebb értékpapírnál is az értekpapír jelleg. Schwerin szeJogállam XXXVII. évf. 1-2. füzet. 3