Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A svéd házassági vagyonjog

SZEMLE. 383 kapcsolatos kérdésekre. Külön pontban tárgyalja az építkezési szerződés feleinek harmadik személyekkel szemben az építkezéssel kapcsolatban keletkezhető kötelezettségeit, amelyeket „a veszély viselése a munka során" gyűjtőnév alá foglal. A tulajdonképeni veszélyviselési kérdést ezen a gyűjtőfogalmon belül a „tárgykárok" alcíme alatt tárgyalja. A szerző nagy gyakorlati érzékét mutatja, hogy a szorosabban vett magánjogi joganyagon kivül tekintettel van az építkezéssel kapcsolatos közigazgatási szabályok magánjogi kihatásaira (OTI-járulékok kérdése stb.), az építkezési perben lefolytatott szakértői bizonyítás szabályaira, sőt — szűkebb körben — ismerteti a büntetőjogi gyakorlatot is. Ugyancsak a szerző gyakorlati szemléletmódját dicséri, hogy a bírói döntés szempontjából közvetlenül jelentős mozzanatokon felül nem feledkezik meg a kauteláris jogművelés követelményeiről sem és a jellegzetes szerződési kikötések beható ismertetésével számos, az építkezési szerződés megkötésénél jelentős szempontra hívja fel a figyelmetTóth Lászlónak éles ítélőképességgel, a tárgy teljes ismerete alapján, könnyed és világos előadásban megírt munkája nemcsak jogi irodalmunk határozott nyeresége, hanem az építkezési gyakorlatban működő jogásznak is hasznos és értékes segédeszköze lesz. V. L. Dr. Glücksthal Andor: Szemlélődés. 1937. (Tiz hozzászólás.) A Polgári Jog könyvtára, 37. oldal, 45 oldal. Tiz rövid cikk, ideírjuk a címeket: Tulajdon. Jogi oktatás. Árpolitika. Meszlény Arthur. Ügyvédi rendtartás. Pénzügyi amnesztia. Nyomtatványkiállítás. Szociálpolitika. Kamarai feladatok. Igazgatósági felelősség. — Valamennyi rövid elmefuttatás az élet egyes aktuális kérdéseiről. Gondolkodó elmélyedő jogász felfogásának szintézisét adják. SZEMLE. Dr. Tasnády Nagy Andrást nevezte ki Magyarország Kormányzója igazságügyminiszterré. Igazságügyünk intézése a magyar ügyvédi kar egyik kiválóságának jutott most feladatul ezekben a nehéz időkben, amelyek igazságügyeink mindenkori problémáit meggyarapították azokkal, amelyeket a Felvidék egy részének visszacsatolása bontakoztatott ki. Az ügyvédi funkciók, valamint az ügyvédség intézményeiben való behatóodaadó tevékenység, továbbá a politikai élet küzdelmei és abban vitt vezető szereplés alakították ki az új igazságügyminiszter jelentős egyéniségét, — kultúránkkal való kapcsolatát tanulmányain kívül kultuszállamlitkári működése erősítette meg. Igazságügy miniszteri működése elé várakozással és nagy érdeklődéssel tekint egész jogászvilágunk. * Előadás a pénzügyi jogorvofati eljárás reformjáról. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya dr. Vargha Imrének, a legfőbb állami számvevőszék elnökének elnökié alatt december 9-én előadó ülést tartott, amelynek tárgya dr. Nagy Dezső Bálint m. kir. közigazgatási bíró „A pénzügyi jogorvoslati eljárás reformja tekintettel a közigazgatási bíróság hatáskörére' című előadása volt. Az előadó a kormánynak azt a tervét vette beható kritika alá, mely szerint egyes adónemeknél a jogorvoslati eljárásban az ú. n. „zsűri" gondolatot kívánja megvalósíteni. Ez a zsűri egyes adónemeknél mint jogorvoslati fórum a közigazgatási bíróság heiyébe lépne. Ez tehát a közigazgatási bíráskodás és így a jogállamiság sérelmét jelentené, mert sérelme a jogállamiságnak az, ha a közigazgatási bíráskodás alól elvonunk oly ügyeket, amelyek az e tekintetben kiforrott és helyességében megdönthetetlen jogeszme parancsszava értelmében odatartoznak. A tervezett intézkedésnek kétségtelenül az az elképzelés