Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A svéd házassági vagyonjog

384 SZEMLE. a rugója, hogy a bíráskodásnak bizonyítékokhoz kötöttsége gátlón és fékezőn hat nagyobb adók kivetésénél. Kimutatta az előadó, hogy a jövedelemadónál ez az aggály már csak azért sem áll fenn. mert itt az adóalap összeállítása nagyobbrészt a már kivetett egyes hozadéki adók alapjából történik. Ami pedig az ú. n. látszatadót illeti a jövedelemadó keretében, a helyzet az, hogy amennyiben külső ismérvek és az adóií^ életmódja nyilvánvalóvá teszik, hogy a bevallolt jövedelem ezt az életmódot fedezni nem tudja, a vonatkozó törvényes jogszabályok értelmében a közigazgatási bírósági is megállapítja a nagyobb adóalapot. A bírói jogsegély megvonásának hátránya tulajdonképen nem a mamuljövedelmeket letagadókat, hanem az arra valóban rászorultakat érné. Nagyjában ugyanaz a helyzet az általános kereseti adónál is. A társulati adót illetően pedig azért van tervbe veve a zsűri rendszer behozatala, mert ennél az adónál különleges szakértői kérdések is előfordulnak. Ez azonban erre nem lehet elég ok, mert szakkérdésben szakértők adnak véleményt s ennek felülbírálása egyike a legfontosabb és leggyakoribb bírói feladatoknak. Nem lehet a közigazgatási bíróság hatáskörét kikapcsolni azért sem, mert — miként általában minden adónemben — ezekben az adónemekben is nap-nap után változatos és súlyos jogi kérdések merülnek fel, amelyeknek megoldására a laikus bíróság alkalmas nem lehet. Mindebből látható, hogy a szándékolt terv megvalósítása esetén fontos és az állampolgárokat gazdaságilag súlyosan érintő adókérdésekben végső fokon nem a mai független, jogászilag fegyelmezett és képzett közigazgatási bíróság, hanem a laikus és a kormányhatalomtól többé-kevésbé függő zsűri ítélkeznék * A Magyar Jogász Egylet 1958. évi december hó 5-án, dr. Angyal Pál professzor elnökletével ülést tartott, amelynek tárgya: dr. Scháfer István budapesti ügyvéd „Sterilisatio és castratio a büntetőjog szolgálatában" című előadása volt. Az előadó bevezetőjében ismertette a sterilisatio és a castratio lényegét és rámutatott arra, hogy a sterilisatio lehetetlenné teszi az utódalkotást és így a jövő bűnözőit van hivatva kiiktatni a társadalom szaporodásából, — a castratio azonban ezen kívül, plusként, a sexuális tevékenységtől is megfosztani célozza az egyént és így a sexuális bűntetteseket akarja elvonni a bűnözés területéről. A pathologikus bűntettesek geneologiai kivizsgálásainak eredményei kísérteties családfákat mutatnak be. A jövő emberanyagának feljavítása és a sexuális bűncselekmények elnyomása érdekében a törvényhozások nem maradtak tétlenül. Az Északamerikai Egyesült Államok Indiana állama 1907. évben vezette be először a sterilisatiot. Az előadó ismertette az amerikai, a svájci, a német, a norvég, a dán, a finn, az észt, a canadai, a mexicoi és a többi külföldi állam vonatkozó jogszabályait, bemutatta a hazai jog történeti fejlődését és rámutatott arra, hogy hazánkban ma úgy a sterilisatio, mint castratio súlyos testi sértés bűntettét képezi és kifejtelte, hogy nemcsak az etikai törvény, de a célszerűségi megfontolás is ellenzi a sterilisationak és a castrationak a büntetőjogba való bevezetését. * A Magyar Jogászegylet Összehasonlító jogi szakosztálya a lengyel jogászegylettel az együttműködésre a tárgyalásokat megkezdte és az összehasonlító jogi szakosztály keretében a legyel-magyar jogászegylet meg is alakult és pedig a következőkép : elnök : dr. Lázár Andor m. kir. t. i., ny. m. kir. igazságügyminiszter, elnökhelyettes: dr. Nizsalovszky Endre tud. egyet. ny. r. tanár, főtitkár: dr. Steiner Antal, a budapesti lengyel követség jogtanácsosa, ügyvéd, választmányi tagok ; dr. Danilovits ^ál m. kir. külügyminiszteri osztályfőnök, dr. Mendelényi László pestvidéki kir. törvényszéki elnök, dr. Kuncz Ödön tud. egyet. ny. r. tanár, dr. Komarniczky Román ügyvéd. A lengyel-magyar jogi szakosztály nagy súlyt helyez rá, hogy a lengyel-magyar jogászok együttműködését minél bensőségesebbé tegye.