Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A Felvidék visszacsatolásának némely közjogi vonatkozásairól

366 }C MAGYAR HÁZASSÁGI PEREK NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI. Irta: DR. SCHWARTZ IZIDOR, ny. kormányzósági titkár, í. Bírói hatáskör és illetékesség. Azon perekben, melyek a házasság semmiségét, megtámadhatóságát, felbontását vagy az agy és asztaltól elválasztását tárgyazzák, a m. kir. törvényszékek kivétel nélkül mint elsőfokú bíróságok ítélkeznek. Az általános szabályt, hogy a bíróságoknak hatáskörüket és illetékességüket hivatalból kell figyelembe venniök (Pp. 10. és 50. §§-ok) természetesen házassági perekben is alkalmazni kell. A házassági perekre kompetens bíróságok hatáskörének megállapításánál prominens jelentőségű azon a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó praejudiciális kérdések eldöntése, hogy a peres felek milyen állampolgárok és községi illetőségűek, mert ezen minőségük a bíróság hatáskörének megállapításánál kizárólagosan mérvadó.1) Aszerint, amint a peres felek egy és ugyanazon vagy különböző állampolgárságúak és községi illetőségűek, a bíróságok hatásköre is a Pp. szabályainak értelmében különbözően fog alakulni. Következő eseteket kell megkülönböztetni. 1. A magyar bíróságok hatásköre, ha csak egy házasfél magyar állampolgár és Magyarország területén községi illetőségű. Ez esetben a magyar bíróságok hatásköre a Pp. 639. §-ának 1. bekezdése alapján megállapítható. Azon követelménynek, hogy az egyik házastárs magyar állampolgár és községi illetőségű legyen, a kereset előterjesztésétői kezdve a per egész tartama alatt fenn kell forognia. Irreleváns, hogy a másik házastárs mikor vesztette el a magyar állampolgárságot és községi illetőséget. Bontóperekre vonatkozólag ezt a Pp. 639. §-ának 2. bekezdése mondja ki. mely a Pp. miniszteri indokolása szerint (p. 648.) a házasságjogi törvény (1894: XXXI. t. c.) 117. §-ának 2. bekezdését egészíti ki. Ez utóbbi jogszabály így szól: ha a bontó okul szolgáló tény elkövetése után a férj mesrszűnik magyar állampolgár lenni, neje őt azonban külföldre nem követte, s így a magyar állapolgárságát megtarhatta:2) ez az utóbbi, t. i. a feleség, pert indíthat külföldivé vált férje ellen a magyar bíróság előtt a házasság felbontása végett. Ezt a szabályt a Pp. 639. §-ának 2. bekezdése több irányban kiegészíti: a) a bontási pert megindíthatja a férj is, ha a feleség vált külföldivé; b) ezt a pert megindíthatja bármelyik házasfél nemcsak akkor, ha a bontási ok előbb támadt, mintsem az ő házastársa külföldivé vált, hanem akkor is, ha a bontási ok később keletkezett: c) a pert az egyik házastárs akkor is megindíthatja, ha a másik házastárs csupán községi illetőségét vesztette el Magyarország területén. Ezen eset azonban nem nemzetközi vonatkozású, mert a másik házasfél, aki csak magyar községi illetőségét vesztette el, de nem magyar honosságát is, mégis csak magyar honos, a per tehát nem magyar és külföldi házastárs között folyik le. Ha csak egy házasfél magyar honos és Magyarországon községi illetőségű, akkor a házassági perekben az illetékességet a házasfelek utolsó közös lakhelye állapítja meg és ha ez a lakhely nem Magyarország területén volt, úgy kell a házasfeleket tekinteni, mintha Budapest IV. kerületében laknának (Pp. 639. §. 1. bekezdés). A Pp. 639. §-ának 3. bekezdése expressis verbis kijelenti, hogy ezen illetőség kizárólagos. Nem helytálló Magyarynak azon állítása (1. c. p. 642.), hogy a törvény1) Helyesen jegyzi meg Magyary (Magyar polgári perjog, 2. kiad. Budapest 1924. p» 647): egészen indokolt, hogy házassági perekben a jogvédelen Szabályként a házastársak állampolgárságát tétessék függővé, de annak nincs jogosultsága, hogy a bírói hatáskör szabályozása a községi illetőségiéi függjön. 2) Ha a nö nem követi külföldre férjét, eredeti honosságát el nem veszti. V. ö. az 1879:L. t. c -nek 26. és 32. §§-ait. Ez áll akkor is, ha a férj által a külföldön esetleg megS zerzett új hznosság ipso jure ki is terjed reája, Ferenczy : A nemzetközi magánjog kézikönyve, Budapest 1911. p. 38—40.