Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A Felvidék visszacsatolásának némely közjogi vonatkozásairól

A FELVIDÉK VISSZACSATOLÁSA. 355 Mindezek folytán kétségtelen, hogy az 1920:1. tc. 13. §-ának 5. bekezdésében írt „hozzájárulás" ugy az előzetes, mint az utólagos hozzájárulást jelenti. A kérdés második részének megoldását a következő megfontolás adja meg: nincs a Corpus Jurisban sem általános, sem példálódzó, sem kimerítő meghatározása annak, hogy mely, vagy minő tárgykörök vonatkoznak „a törvényhozás tárgyaira". Minthogy azonban — miként a jelen cikk elején írt néhány példa is mutatja, — az ország területének még legcsekélyebb változását is az alkotmányos tényezők mindig az országgyűlés megfontolása és elhatározása alá bocsátották, — és minthogy az erdélyi 1791. évi XI. törvénycikk (Az országgyűlés tartásának módjáról és rendjéről) 2. pontjában kifejezetten az országgyűlés tárgyai közé sorolja „az ország határainak ügyét és az ezek tekintetében fennforgó villongások elintézését"; mindezek folytán kétségtelen, hogy az 1920:1. tc. 13. §-ának 5. bekezdésében írt e szavak: „amennyiben a törvényhozás tárgyaira vonatkoznak," — alkalmazandó minden oly nemzetközi szerződésre — melynek tárgya az országhatároknak bármilyen megváltoztatása. * * * Nem hálátlan feladat ezek után annak vizsgálása, hogy a hozzájárulást akár megadó, akár megtagadó országgyűlési határozatnak mi a jogi — közjogi — jelentősége? Gyakorlati fontossága e kérdésnek csak az utólagos hozzájárulásra vonatkozó országgyűlési határozat tekintetében van. Az előleges hozzájárulás szempontjából e kérdés azért nem fontos, mert ha az előleges határozat megtagadó, akkor akár a végrehajtóhatalmi szerv, melyet a megtagadás ért, akár a másik szerződő fél aligha lesz hajlandó szerződni. Az utólagos hozzájáruló határozat jogi jelentőségének elbírálása szempontjából igen fontos a kérdésnek helyes exponálása. E kívánalomnak szerény nézetem szerint megfelel a következő kérdés-föltevés: a) mi a jogi jelentősége a jóváhagyás megadásának kifelé, vagyis a szerződő féllel szemben? b) és mi a jogi jelentősége befelé, vagyis önmagunkkal szemben ? E kérdések elvi megoldásánál ki kell zárnunk a bel- és külpolitikai vonatkozásokat és csak a szorosan vett jogi szempontokra szabad ügyelnünk. Önként értedődik, hogy az elvi megoldásnál ki kell zárnunk minden kazuisztikát és így azt az eshetőséget is, hogy — ami az életben aránylag gyakran előfordul — a szerződő felek valamilyen irányú fenntartással éltek a törvényhozási hozzájárulást illetően. ad. a) Minthogy a civilizált világon általánosan ismert és elfogadott tény, hogy az államot kifelé a végrehajtóhatalmi