Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A végleges nőtartásdíj későbbi módosítása

24 BRYNOLF HONKASALO büntetőrendelkezést, ilykép tehát a kéjelgés nyilvános űzése egymagában nem büntetendő cselekmény. Az alkoholistákról szóló törvény értelmében az iszákos egyénekkel szemben a józan és rendes életmódra való vissza­vezetésük érdekében, védelmi intézkedésként alkalmazható az iszákosok elvonó intézetébe való elhelyezés vagy a felügyelet alatt tartás, amennyiben: 1. az ily személyek iszákosságuknál fogva önmaguk vagy mások biztonságát veszélyeztetik vagy pedig környezetükre zavart vagy közbotrányt okoznak; 2. vagy ha elhanyagolják oly személyek ellátását vagy gondozását, akiknek eltartására törvénynél fogva kötelezve vannak, végű! pedig 5. ha hozzátartozóik vagy a szegénygondozás terhére esnek. Iszákosnak tekintendő a törvény szerint, akit a rendőrhatóság egy éven belül háromszor vagy többször ittas állapotban talál. A büntetőjogi törvényalkotás keretében említhető továbbá az 1956. december 50-án két évi időtartamra hatályba lépett törvény is, mely fogház- és pénzbüntetés terhével megtiltja az egyes polgároknak, hogy közcselekmények vagy nyilvános események alkalmával politikai jelvényeket használjanak; az a közhivatalnok, aki hivatali tevékenységén kívül nyilvánosan ily jelvényt használ, az általános büntető következményeken felül hivatalvesztéssel vagy hivatása gyakorlatának felfüggesztésé­vel is büntethető. A büntetőtörvénykönyv egyes rendelkezéseinek az 1957. év folyamán történt módosítása köréből kiemeljük a követke­zőket: a június 4-i törvény a btk. 55. fejezetének 5. §-t újon­nan szövegezi. Eszerint az erdei favágás, amennyiben a saját vagy más részére való eltulajdonítás céljából történt, a fa érté­kéhez képest lopásként vagy jogtalan elsajátításként minősül. A finn jog álláspontja hosszú idő óta — mind a mai napig — az volt, hogy a földnek emberi munkát nem igényelt termékei­nek elidegenítése nem lopás, hanem idegen ingatlan jogtalan használataként esik büntetés alá. E felfogás magyarázatát a népesség kevéssé sűrű települése és a természet kincseinek bősége adja. A törvény az említett fogalmi módosításon kívül ugyané fejezet 6. §-át is megváltoztatja, amennyiben az eddi­ginél szigorúbb büntetés alá vonja az idegen ingatlan növedé­kének jogtalan elfoglalását is. Módosult a btk. 58. fejezetének 6. §-ban szabályozott furtum usus büntetése is. Az utóbbi idő­ben ugyanis igen gyakran fordult elő, hogy idegen gépkocsi­kat különösen szeszesitalok szállítására, illetéktelenek jogosu­latlan igénybe vettek. Az új törvény rendelkezése szerint a büntetés alá vonás tekintetében külömbség teendő az idegen ingó dolognak más személy birtokjogát sértő jogtalan hasz­nálata, valamint ugyané cselekmény között, feltéve azonban, hogy az ingó dolog a tettes birtokában van. Míg az előző esetben a büntetés két évig terjedő fogház, az utóbbi esetben csupán pénzbüntetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom