Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A könyvkövetelés elzálogosítása

A NÉMET HÁZASSÁGBONTÁSI JOG. 309 hogy ha a házassági viszony oiy mélyen fel van dúlva, hogy a házasság eszményének megtelelő életközösség visszaállítása többé nem várható. Bontó okot tehát egyedül a íeldúltság (Zerriittung) képez. Nem kis nehézséget jelent a íeldúltság fogalmának tisztázása, subjektiv és objektiv ismérveinek meghatározása, amely feladatokat a javaslat a biróra bízta. A javaslat elejtette a relatív és absolut bontó okok közötti megkülönböztetést, bár ennek végső következményeit nem vonja le. Ha minden bontásnak az a feltétele, hogy a bontás alapját képező cselekmény a házasság feldúltságát idézze elő, teleslegesnek látszik a házasságtörés, házastárs élete ellen törés, gyermek nemzésének megtagadása stb. bontóokokat 2—4. §. alatt külön tárgyalni. A bontóokok felsorolása mindég jellemző a társadalom szemléletére. Az absolut bontó okok az illető társadalom szerint a legsúlyosabb cselekményeket képezik a házasság ellen, amelyek a házassági viszony feldúlását feltétlenül előidézik. A javaslat 2—4. §-ban meghatározott és az 5. §. általános meghatározása alól kiemelt bontóokoknak sincs nagyobb jelentőségük, mint hogy látszik belőlük, hogy a nemzetiszocialista világnézet mely cselekményeket tekinti a legsúlyosabbaknakAz absolut bontó okok kihagyása a bontási rendszer szigorítását jelenti, mert a bíró az eddigi absolut okok eseteiben is jogot nyer arra, hogy megvizsgálja, mennyiben eredményezte a vétkes cselekmény a házassági viszony feldúltságát. Különösen szembeötlő ez a szigorítás a német felbontási jognál, ahol pl. a házasságtörést a birói gyakorlat — a magyar bírói gyakorlattal ellentétben — akkor is megállapítja, ha az nem a telek együttélésének idején történt és nem ez okozta az életközösség megszakítását. Kizárja ezzel a javaslat ezáltal annak a visszaélésnek lehetőségét is, hogy a házastársak egymással egyetértve megjátszanak egy absolut bontó ok megállapítására alkalmas tényállást Kiküszöböli továbbá a hűtlen elhagyással, mint bontóokkal való visszaélés lehetőségét is, hogy a hűtlen elhagyást, mint absolut bontó okot elejtené. Á 2—5 §-okban a javaslat az úgynevezett szubjektív feldúltságot szabályozta, a házassági viszonynak a' bontást kérő félre való feldúltságát. Ezen esetekben a házasság csak valamely fél vétkességének megállapítása mellett bontható fel. Ezt a vétkességi elvet — ami például a mi házassági jogunkat annyira jellemzi — már a B.G.B. sem vitte mereven keresztül és az elmebetegségnek, mint vétkesség nélkül érvényesülő bontóoknak a rendszerbe való felvételével tulajdonképen már a vegyes rendszert valósította meg. A házassági viszony nem csak valamelyik házastárs vétkes cselekménye következtében, hanem egyéb okok következtében is feldúlttá válhat. Előállhat a íeldúltság akkor is, ha a házastársak egyes vétkes cselekményei, amelyek azt előidézték, ma már nem bizonyíthatók, s az egyes cselekményben a házastársak vétkessége meg nem állapitható.